2013. július 12., péntek

Bambusz, a 13. :-))

Ajjaj, rengeteg hírem van!   Sánti gazdi küldött egy csomó csodás fotót, adós vagyok a feltöltéssel.
Rozsdi átesett az ivartalanítási műtéten, remélem, jól van. Két napja nem beszéltem a gazdival, de .....na majd elmesélem.  Szofiról is írt a gazdi, és nagyon szép képek is vannak.

Tegnapelőtt éjjel pedig segélykérés jött a Vizslamentéstől. Egy fiatal kutyust kellett volna befogadnom, akit ronda nagy láncon tartanak egy kertben :-( Nem mertem bevállalni Böske miatt. De sajnos, a lelkiismeretem nem hagyott békén. Aggályaimat elküldtem a család felnőtt tagjainak....A férjem azt mondta, el ne menjen az eszem, majd ha Böske gazdira talál, utána. Ádám azt mondta, elég gáz, de csak be kellene fogadni szegényt, Áron nem válaszolt...:-)   Ezek után mitévő legyek?

Tegnap délben a segélykiáltás megismétlődött....Dalma hívott, nagy a baj. Van fuvaros, úton a kutyus Budapestre, de nincs hová tenni.....   Bevállaltam. Lesz, ami lesz. Alig múlt 4 óra, és megérkezett Bambusz, a 13. ideiglenesem :-)

Köszönet Tamásnak, aki felhozta őt Csornáról, Győr mellől. Csak miatta autózott néhány órát!!

Taktikáztam. A két kutyát kivittük az utcára, pórázon ismerkedtek. Csak később jöttünk be mind, együtt a kertbe, házba. Szagolgatták egymást, ismerkedtek....Böske feltűnően normálisan viselkedett az új jövevénnyel :-)  Kaptak juti falatkákat, nasit....mindhárman. Zeusszal igen hamar el kezdett játszani a kicsi vizsla. Az este folyamán Böske kísérletet tett arra, hogy "meggrabancolja " a kicsit, de azonnal nagyon szigorúan rászóltunk. Talán ami a legfontosabb, hogy a kicsi nem száll szembe vele, megadja magát.....hagyja, hogy Böske legyen a domináns. Azt gondolom, ebben már nem sok érdekes van Böske számára. Szóval, az első délután-este egész békésen telt. Futkároztak a kertben, lehullott barackot és almát ettek. Bevallom, volt és még most is van némi feszültség bennem, de igyekszem elhessegetni magamtól.

Tamástól nehezen búcsúzott. Hihetetlen, hogy 2-3 óra alatt is mennyire kötődött a "megmentőhöz" Vagy nem is tudom...., mert sírdogált akkor is, amikor betette az autóba és elhozta. Lehet, hogy szerette a gazdit annak ellenére, hogy nem volt a legszebb élete. A gazdi nem is gazdi volt. Ő csak befogadta Bambuszt januárban, aki arrafelé kóborolt. Talán a petárdázáskor szökött el. Nem keresték.  Itt pedig nem akarták tovább tartani, eddig is láncon tartották.

Éjjel Böske maradt az ágyamban. Rozsdi esetében hiba volt Böskét kipaterolni, és Rozsdit beengedni, hiszen ez is csak olaj volt a tűzre. Most maradt Böske. Bambusz lent alszik, vagy nem alszik..... Az éjszaka zűrös volt....1 órakor felébredt, nyüszögött, el-el indult az emeletrea lépcsőn, majd vissza, mert félt :-)

Lementem, lefektettem, simogattam, majd visszaosontam az ágyamba. Ezt játszottuk kettőig, utána elaludt. Egészen hajnal 5-ig :-(  Kezdte újra. Végül 6 óra tájt felkeltem :-( Hamarabb kellett volna. Az egyik cipőm látta kárát a "lustaságomnak" :-(  És egy alsónacit mentettünk ki a szájából :-(  Ezt el sem mondtam a tulajdonosának :-)   nem voltam boldog.

Ettől eltekintve a mai nap egészen nyugis volt. Talán Böske belenyugszik, hogy ez a kis kutyus itt marad, nincs mit tenni. Volt ugyan 1-2 összezördülés, de kezelhető volt, és sokszor egymás közelében heverésztek.
Nem mondom, hogy már puszi pajtások....de még az is lehet belőle. A lényeg, hogy ne öljék egymást, és normálisan élhessünk addig is, amíg nálunk vannak.

Délelőtt jártunk orvosnál, kapott chipet, oltásokat, féreg hajtót, kullancs elleni cseppet. Kitisztították a fülét is.
A váróban többen felismerték, akik nyomon követik a Vizslamentés eseményeit. Volt nagy ováció, amikor kiderült, hogy ő Bambusz, a láncos mentett vizsla. Híresek lettünk!! :-)))

Annyi de annyi simit kapott ott nagy hirtelen, mint amit talán egész eddigi életében ....összesen.
Többen voltak, akik azonnal beleszerettek, és legszívesebben haza vitték volna magukkal.
Na de ugye állatorvoshoz nem jókedvükben járnak az emberek....Mindenkinek ott volt a saját állatkája, akiért éppen aggódnia, izgulnia kellett.

Bambusz nagyon kedves kutyuska. Kb. 1,5 éves. Ma már póráz nélkül szaladgált a mezőn.
Nem eszik sokat. A házi kosztot ízlelgeti, kóstolgatja.....még szoknia kell a zöldségek ízét :-)  A gyümölcsöt viszont nagyon szereti :-)

Vasárnap visszamegyünk a Balatonhoz 2 hétre. Igyekszem majd beszámolni az eseményekről :-)

Most pedig nagyon szeretnék aludni. Egy rendeset.

Ez volt a segítség kérő fotó az interneten


Tegnap este, néhány órával a megérkezése után már így vigyorgott :-)


Nem akarta, hogy Tamás, a "fuvarosa" elmenjen és itt hagyja őt. Szinte könyörgött.....:-(



Nálunk mindenki szereti a kutyusokat. Még a kóborokat is :-))


Ez már csak emlék......:-(


Eleinte nem mert bejönni a házba, úgy kellett beimádkozni :-)  Ma már tetszik neki :-)



Mára ennyi :-))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése