2013. szeptember 29., vasárnap

Bambusz

Ez a kép olyan csodálatos, hogy nem is tudok hozzáfűzni semmit.....
Vagy mégis. Vannak, akik megszabadulnak a kutyájuktól, mert gyermek érkezik a családba :-(

Mások inkább örökbe fogadnak még egy kutyát......a gyermek mellé ..... :-) Mennyi szeretet van ebben az egyetlen pillanatban....





Zoya első két hete új otthonában

Zoya, kicsi Zoya.....Boldog gazdis kutya két hete.
Hubival, a család régi kutyusával nem volt felhőtlen a kezdet. A helyzet egyre jobb :-)
A kétlábúakkal viszont nagyon hamar összebarátkozott, gazdi elmondása szerint, mindenkit levesz a lábáról, mindenki imádja. Nem is csoda.
Az étvágy remek, sétálni, kirándulni imád. Szokja a tömegközlekedést, amivel nem is lenne probléma, ha nem kellene azt a ronda szájkosarat viselnie :-( Azt nem szereti. Meg tudom érteni.
Gazdi szerint, és persze szerintem is, nagyon okos, gyorsan tanul...ha akar :-) Ugye azért mégiscsak német vizsla :-) Egyszóval, nagy a boldogság, és ez nekem is hatalmas boldogság..... 







Ebi, a 16.

Szeptember 26-án este érkezett Ebigél/Ebi, a 16. :-)
A nevet én adtam neki, de az írásával kicsit összegabalyodtunk. Végül, az angolosan írt Abby helyett magyarosan írtuk, így lett Ebi :-)

Sok szempontból mondhatom, ilyen kutyám még nem volt.
Ebi egy óriás bébi. Fiatal, gyerek lányka, hatalmas termettel. Bizony, még Zeusz is megrémült tőle, nekünk pedig tátva maradt a szánk :-)

Ebi 2 óra elteltével hallgatott a nevére :-)  No, még ilyen kutyám sem volt. Egész konkrétan mondtam neki, hogy Ebi a neved....és ő innentől kezdve ezt tudta.

Ebi használja a kilincset, ki tudja nyitni az ajtót. Még arra kellene megtanítani, hogy be is zárja maguk után, így télvíz idején :-) Mert ugye, amíg Zeusz szépen kopog az ajtón, hogy szeretne bejönni, és ugyanmár, szaladjak, mert fázik.....addig Ebi nemes egyszerűséggel kinyitja és bejönnek :-)

Pénteken este érkezett, szombat délelőtt már póráz nélkül rohangáltak Zeusszal az erdőben.

Kedves, barátságos, pacsi osztós, puszilkodós, és állandóan azt szeretné, ha simiznénk :-)
Bizonyos parancsszavakat ismer, mint pl. az ül vagy a helyedre.. És meg is csinálja. Nagyon okos.

Már az első éjszakát is teljesen nyugodtan végig aludta, egyelőre lent a földszinten, a párnáján. Vagyis, majdnem....mert ma reggel a kanapén találtuk :-)  De azt nem engedjük egyiknek sem, úgyhogy itt még csatázunk, attól tartok. Az emeletre még nem merészkedett fel, csak a lépcsőfordulóig. Azért kiváncsian nézi mindig, hogy vajon hová mehet Zeusz, vagy a fiúk....felfelé :-)

Az étvágya remek, ízlik neki a házi koszt. Szobatiszta. Napközben nyugodt, ha nincs semmi érdekes, madár sem jár a földszinten, akkor nyugodtan fekszik, szundikál....Na de ha valakit meglát, azonnal szalad egy kis szeretetért :-)

Nagyon megszerettük ez alatt a két nap alatt is. Nem csak szép, hanem kedves, alkalmazkodó vizslácska.
Szigorú leszek a gazdi tekintetében, csak nagyon jó helyre adom oda :-)  Ő egy igazi kincs, és várja álom gazdiját. Mert megérdemli.





Körte, a 15.

Körte olyan rövid ideig volt az ideiglenesem, hogy szinte észre sem vettem....
Egy szombat délután( szeptember 21-én) , mert az élet akkor is zajlott a VM-nél, váratlanul és hirtelen érkezett az ország Ny-i feléből, és én vettem át az orvosi rendelőnél. Akkor még azt hittem, az enyém :-)  A 15. Én lehettem a keresztanyja, ránéztem a gyümölcsös tálra a konyhában, ott árválkodott egy db körte . Így lett Körte a neve  a kis árvának :-)

A kórházban kellett hagynom, mert orvosi ellátásra volt szüksége. Viszont másfél órát vártunk a dokira és sétálgattunk a szép őszi napsütésben. És ismerkedtünk, barátkoztunk. Körte picike volt, és csak nyomokban tartalmazott vizslát :-) Kedves volt, bújós, pacsi osztós, puszilkodós....és nagyon fiatal, kb. 7-8 hónapos.

Fájó szívvel hagytam ott, de muszáj volt. Mondtam neki, visszajövök érted, amint lehet, és hazaviszlek, és most már minden a legnagyobb rendben lesz.

Egészen kedd délelőttig ringattam magam ebben a hitben, amikor kaptam a jó/rossz hírt, hogy Körtét bizony nem hozhatom haza, mert valaki nagyon-nagyon beleszeretett, és a kórházból egyenesen a gazdihoz költözik.

Természetesen ez nagy boldogság, de azért morcos voltam, mert kicsit szerettem volna hazahozni, annyira cuki kutyuska volt :-)

Körte, boldog gazdis életet kívánok!!!  Ilyen rövid ideiglenesem sosem volt, de úgy érzem, jár Neked az a 15-ös szám és ez a rövid kis poszt. Hiszen néhány napig mégiscsak én aggódtam érted :-)


2013. szeptember 15., vasárnap

Bora/Szofi/Katica hírek

Nos, az én Szofim, aki ma már boldog Bora, köszöni, remekül van :-)

Imádják őt, és ő is a családját. Még egy szép nagy házat is kapott az udvaron. Na nem kell megijedni, nem azért, mert kinti kutya lett....  Csak úgy, hogy ott is legyen egy saját vára :-)  Amúgy, örült is neki, és ha nyugalomra vágyott, oda vonult vissza. Tök jó kéró :-)






Kíváncsi cica. És bátor :-)

Kezdődik a suli :-)  De jó kép :-)

Kincsre leltem...

Jaj, mit találtam a neten!! Nem is értem, hogyan. Egy ismerős ismerősének a fotói között, akit elvileg én is ismerek, gyakorlatilag nem ...:-)

Szóval, egykoron meséltem arról, hogy drága Böském a vizsla sétán belehempergett a dagonyába :-)  Konkrétan, mint egy kis disznó :-) Nos, sem lehetőségem, sem kedvem nem volt akkor fotózni.....de megtette helyettem más. Nézzétek!


Az "esemény" :-)



Hol egy csaaaaaap??? :-)



Mentjük, ami menthető....a csap alatt :-)


Zoya gazdis!

Milyen szép nap a mai! :-)  Két hete érkezett a kicsi Zoya, mint kiderült, súlyos bélgyulladással :-(
Napokon keresztül kűzdöttünk a kórral, de Zoya nagyon erős volt, és a kiváló orvosi ellátásnak köszönhetően legyőztük :-)
Egy hete, vasárnap este gyógyultnak nyilvánították :-)  Azóta Zoya kivirult. Boldog, vidám, virgonc kis vizsla lett, ahogy kell egy 7-8 hónapos kilánynak :-) Hamar megtalálta a kanapét és az ágyat :-)
Az étvágya az egekbe szökött.....gyakorlatilag egészben nyelte le azt, amit elé tettem :-(  Persze, eleinte csak pépes ételt adtam neki, de az utóbbi napokban már rendesen evett, pl. reggelire májkrémes zsömlét. Katonázva . Különben képes lett volna egyben lenyelni. Mint a kígyó :-)
Nagyon szeretett sétálni, futkározni Zeusszal. Nézelődni a kertben, visszaugatni az utcabeli kutyáknak :-) A farkacskáját egész nap csovizta, és természetesen ő is azt szerette volna, ha egyfolytában őt simizzük :-)
Ezek az önző vizslácskák :-)

A héten kétszer is meglátogatta a gazdi, de úgy gondoltuk, gyógyuljon meg teljesen, csak akkor költözzön.

Nos, meggyógyult, útra készen várta a ma délutánt :-)

A papa gazdi jött érte a legkisebb fiával, de otthon várták a többiek : a mama gazdi, egy nagy lány, egy nagy fiú és egy kutya tesó :-) Azt hiszem, simogatásban, szeretgetésben nem lesz hiány :-)

Amint kapok híreket és fotókat, megosztom veletek.

Drága kicsi Zoya, nagyon boldog gazdis életet kívánunk neked új családodban !  Nagyon szeretünk, mert egy igazán kedves kis lény vagy, és boldog vagyok, hogy megismertelek :-) Hiányozni fognak a reggeli puszikák, amikkel ébresztettél :-)





2013. szeptember 10., kedd

Böske hírek

Nem volt időm sokáig siránkozni Böske költözése miatt, hiszen a Zoya betegsége minden percemet lekötötte. Mariannal azért napi kapcsolatban voltam, és tudtam, hogy minden remekül alakul. Böske beilleszkedett a családba, bár az apától még mindig tart :-(  Nehezen hiszi el, hogy nem minden férfi rossz ember, és hogy nem fogja őt bántani itt senki :-(  Időre van szüksége ...
A fiúkkal remekül kijön, de ezt láttuk már korábban, amikor meglátogatták őt. Anyukáját imádja :-)
Idegenekkel változó a helyzet, van akit elfogad, van akit elkerül vagy megugat. Majd alakul ez is. A szomszéd kutyával nemigen szeretne barátkozni, és ezt nem is titkolja :-) Sokat van kint a kertben a gyerekekkel, és sokat sétálnak. Azt nagyon szereti. Az emeletre nincs feljárása, a földszinten van a kuckója a vendég szobában. Úgy tűnik, ezt el is fogadta. Új élet, új család, új szokások, új szabályok. Alkalmazkodik. Ez nagyon jó hír. Boldog vagyok.

Néhány fotó.



Zoya

Nehéz hét áll mögöttünk. Zoya nagyon beteg volt.
Azt gondoltuk, a változás miatti sokk miatt nem eszik és szomorú. Vártunk türelmesen, időt adva neki. Az első éjjel volt egy picike hasmenése, 1-2 alkalommal hányt is keveset. Nem sokat aludtam :-( A baj az volt, hogy nem akart inni. Másnap fecskendővel töltögettem mézes teát a szájába, mert arra gyanakodtunk, hogy fáj a torka, ezért nem eszik, nem iszik..  Aztán nagy örömömre délután fél 3-kor el kezdett inni, rengeteget.
De éjjel az örömöm elmúlt, mert kihányta a vizet, igen erősen. Rengeteget ivott, de 3-4 órával később hányt is. Ezen az éjjelen sem aludtam :-(  Reggel világos volt, hogy orvosnak kell látnia. Egyeztettem Evelinnel, és vittem. Nem örültek a rendelőben. Infúziót kapott, vért vettek, ultrahangot csináltak, és közölték, súlyos bélgyulladása van :-( Én sem örültem :-(   Naponta kétszer mentünk infúzióra a rendelőbe, 3-4 órát ott töltve (alkalmanként) :-( Rengeteg gyógyszert kapott. Enni továbbra sem evett, de legalább ivott. Kapott energia pasztát. A közérzete azonban szemmel láthatólag javult. A 2. napon , délután óriási hasmenése volt (előtte nem), amitől nagyon megijedtem, de utólag kiderült, ez kivételesen jó hír volt, mert arra utalt, hogy megindult a bélműködés, éa a pangó bélsár kiszabadult. Másnap reggel elfogadott néhány falat ételt :-)
Micsoda boldogság volt ez! Így a reggeli volt az utolsó infúziónk, azóta csak naponta egyszer mentünk, a gyógyszereiért, amit injekcióban kapott. Szinte óráról órára jobban lett. Egyre vidámabb, egyre virgoncabb lett....sőt, már rosszalkodott is :-)
Vasárnap este megkaptuk az utolsó adag antibiotikumot, és gyógyultnak nyilvánították :-) Boldogság!
Mintha kicserélték volna a kutyust. Imád sétálni és futkározni a mezőn. Mindig éhes, de még most is sokszor keveset adok neki ( répás-husis-rizst), nehogy gond legyen, hisz azért 4 napig nem evett semmit.
A széklete normális, napközben nagyokat szundít és éjjel is jól alszik. Meggyógyult, és ez nagy boldogság. Első nap megkérdeztem Józsitól ( állatorvos), hogy mit tehetek otthon a kutyusért....Azt válaszolta, szeresd! Igyekeztünk...nagyon szeretni..., mert egyet tudtam, meg kell gyógyulnia. Biztos voltam abban, nem véletlenül sodorta a sors őt is hozzám :-) Nagyon erős volt, nagyon akartuk, és sikerült is, hála égnek!
Közben egy család beleszeretett a FB -on, így hamarosan gazdisodik :-)  Ennél jobb dolog nem is történhetne vele. Lesz saját családja, és remélem, hosszú, boldog vizslaélete :-)  Majd beszámolok a fejleményekről.


Azt hittük, csupán lelki beteg :-( Volt már ilyen kutyusunk, nem is egy.....




 Csöpög az infúzió. Nagyon fegyelmezetten viselte....egészen addig, míg el nem kezdett javulni az állapota :-)
Itt jegyzem meg, hogy ilyen kutyám még eddig nem volt......ha csak meglátta az injekciós fecskendőt, még hozzá sem értek.....kegyetlen visításba kezdett , mint egy kismalac :-)  És dobálta magát a földhöz :-)  Akkor is folytatta egy ideig, amikor már rég túl volt rajta. Igazi hisztis kis gyerek :-)



Meggyógyult :-)  Azok a huncut szemek!!



Már rosszalkodik is :-) Mindent megpróbál bevetni, hogy feljuthasson az asztalra, ami telis tele volt finomságokkal, mert dupla szülinapot ünnepeltünk :-)



 Fárasztó nap után a megérdemelt pihenés :-)  Jó éjt, kicsi Zoya! Álmodj szépeket!


2013. szeptember 1., vasárnap

Zoya, a 14.

Ma megérkezett a 14. ideiglenesem, Csoki, aki a vizslamentőknél a Zoja nevet kapta.
A bicskei gyepiről hozták, de mivel csak néhány napot töltött ott, igen jó állapotban van. Nem sovány, szép a bundája, na persze, a lelke az valószínűleg nincs rendben...

Zeuszt ugyan kintről megugatta, de amikor találkoztak, már barátságos volt vele. Szerintem haverok lesznek :-)  Úgy tűnt,gyorsan oldódik. Szétnézett a kertben, házban, mindenkihez kedvesen odament, engedte, hogy simogassuk.
Ivott egy csomó vizet...aztán kihányta :-(  Sajnos, semmilyen ennivalót nem fogadott el egész este, hiába próbálkoztam.
Kétszer volt sétálni, azt nagyon élvezte, de a pórázt nem ismeri és nehezen akarta elfogadni. Viszont a mezőn boldogan futkározott Zeusszal.
Később megfürdettük, mert irtó büdi volt. Na , ezzel vérig sértettük.....azóta szinte mozdulatlanul fekszik az ágyában, és semmire nem reagál.  Még egyszer sem pisilt, mióta megérkezett :-(
A család aggódik, mi a baja, nem beteg-e....de a többiek megnyugtattak ( ideiglenesek), hogy ez csak a változás miatti sokktól van, holnap már minden rendben lesz. Remélem is :-)