A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Liza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Liza. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 9., hétfő

Pár szó Lizáról

Liza rég gazdis.....de olyan sűrű volt az életem, hogy nem tudtam írni róla.
Május elején átesett Ő is az ivartalanításon és egyben a sérv műtéten. Nem viselte túl jól. Kicsit nehezebben regenerálódott, mint a többiek.
Voltak érdeklődők iránta, többen is, de aztán megérkezett az  "igazi" :-)
Gábor és Emőke, egy kedves fiatal pár, akiknek már van egy vizslájuk, Süti. Mellé szerettek volna játszópajtit egy Bp. közeli kertes házba. Eljöttek meglátogatni Lizát, és a szerelem hamar kialakult köztük :-)
Nem telt bele egy hét, és Liza csomagolt :-)
Napi szinten kaptam a híreket, és hamar megnyugodtam, hogy jól döntöttem.....Liza a lehető legjobb helyre került. Sütivel azóta nagyon jó barátságban vannak, szinte összenőttek, majd látjátok a fotókon. Egymás nélkül ma már mozdulni sem tudnak :-)  Hiába, csajok :-)
Közben adódott egy kis gond a sérv műtét hegével, begyulladt, belső varrat akart elindulni kifelé :-( Remélem, azóta már minden rendben van.

Az első napok eseményei a gazditól :-)  :

Tegnap miután elmentem dolgozni, megvolt az első nagy közös kergetőzés a fenyő körül. Egyre többet játszanak Sütivel is, lassan összecsiszolódnak. Ahhoz kell még idő, hogy Süti megszokja hogy nem minden hely csak az övé, azt meg kell osztania mással is. Ha Liza felmászik valahová, akkor Süti le. Ezt egészen estig játsszák, amikor is tudják hogy aludni mégis csak kényelmesebb a fotelben, és akkor hajlandóak egymás mellé feküdni. :) Ettől eltekintve viszont egész nap kísérgetik egymást, szóval nincs nagy gondjuk egymással, inkább a közös fekhelyet kell megszokni csak.

Liza szeret labdázni. :) Annyira, hogy 2 labdát is betuszkolt a szájába, mert neki mindkettő kell. A kisebb gumilabda is ökölnyi méretű, nem tudja lenyelni. Persze Sütinek is kell a labda, így megpróbálta
kivenni Liza szájából. Labdahúzás lett a vége. Aranyosak voltak. :)

Este Süti duzzogott kicsit a földre tett takarón, de amikor nem érte el a célját vele, akkor felmászott a helyére és együtt aludtak reggelig. :)
Amikor hajnalban hazajöttem, Süti az ajtóban várt, ahogy az már szokás. Liza igazi vizsla házőrző, aki felemelte a fejét, de ennyi volt az összes reakciója. Látszott a fején hogy nincs az a pénz amiért hajnali fél hatkor ő felkelne a helyéről. Mire lepakoltam a cuccaimat, már mindketten aludtak.

Amikor Emőke elment, volt egy kis ugatás, de ezen kívül csend volt egészen addig, amíg fel nem keltem koradélután. Azóta inkább alvással telik az idejük, melegük van. Felváltva horkolnak. :) Tegnap megmutattam Lizának azt a kanapét, amit használhatnak. Meg is jegyezte elsőre ma már kérdés nélkül felmászott rá.

A vacsora: Süti kicsit közelebb merészkedett mint előző nap, de nem kísérte morgás. Persze a tálig nem engedtük oda, tiszteletben kell tartaniuk egymás vacsoráját. Majd megszokják, hogy a másikéhoz nem lehet nyúlni. Miután végeztek, kölcsönösen leellenőrzik egymás tálját. :) Inni isznak egy tálból, egyszerre is.


A nevére hallgat, a nem és a menj a helyedre szépen működik nála. Több elvárás nincsen jelenleg. Az ül, fekszik, marad tanítása nem fontos még. Szokja meg a helyét, ismerjen meg minket.
Ma már sokkal érdeklődőbb irántunk is, mint tegnap. Sokkal gyakrabban jön és dugja oda a fejét, már igényli a simogatást is. Ma már két lábbal felmászott az ölembe is, bújós kedve támadt.

A számára idegen hangokra jelez még. Ilyen pl amikor a szomszéd nyitja a kaput, vagy hallja a hangjukat. Ezeket idővel megszokja és el tudja dönteni, melyik hang fontos és melyik a mindennapok része. Jelzésnél is inkább puffog. Az ugatás az ritka, de kintről behívható. Ilyenkor már nem húzza össze magát, tudja hogy leszídva sincsen, de hallottuk, tudjuk, köszönjük, de elég volt. :)
  


Ezt a pár sort pedig néhány napja kaptam :-)


A viselkedésére nincsen panasz. Egyre jobban szót fogad, és kezdi megtanulni a helyi szokásokat is. Már elhívható a vadászata közben is és a víztől is, ahonnan korábban nem lehetett elhúzni sem, csak a víz elzárása után valamennyi idővel volt hajlandó eljönni, miután végleg beletörődött, hogy vége.

Sokat játszanak. Tulajdonképpen csak párban közlekednek kint is és bent is. Keresik egymást. Ha Emőke Sütivel elmegy futni, akkor van nagy öröm amikor hazaérnek. 

Nekünk is látványosan örül amikor hazaérünk. Vigyázni kell vele, mert fejmagasságig ugrál örömében, és nem csak hogy lefejel, de még az ember mellkasát, karját is nagy szeretettel karmolja össze. :)

Az ásó szenvedély kezd kicsit alábbhagyni, de ez csak annak köszönhető hogy nem tetszik neki a száraz, por, homok. Locsolás vagy eső után persze továbbra sem kell félteni. De elsősorban szerintem nem is ásni szeret, hanem vadászik. A víz hatására megindulnak kifelé a bogarak amiket érez és hall, és akkor nincs megállás egészen addig míg el nem kapja őket.

Szerencsére nem kell küzdeni a kapun bejutással sem, mert fontosabb neki hogy örüljön, nem szeretne meglépni. :)
Persze a póráz nélküli elengedés még nagyon messze van, de jó úton haladunk. Úgy tűnik előbb utóbb fontosabbá válik neki, hogy egyikünket se hagyjon el, mint a szagok.

Most már látványos a változás kötődés terén is. Gyakran dugja a fejét egy kis simogatásért Egyre többször igényli a mi társaságunkat is, sokat bújik, kedveskedik
Indulás az új otthon felé.....









    Boldog :-)

Drága kicsi Liza, Neked is azt kívánom, mint a többieknek, légy nagyon-nagyon boldog további életedben!  Soha többé ketrec, soha többé éhezés, soha többé verés!! Mert megérdemled :-)  Szeretlek :-)

2014. április 29., kedd

Hétköznapok

Liza 10 napja szabadult a ketrecből és él velünk , azt hiszem, boldogan :-)

Lassan már el is felejtjük , hogy milyen félénk és depis volt. Néha-néha fordul elő még, hogy hason kúszva közlekedik. Sok idő kell ahhoz, hogy elhiggye, nem fogjuk őt bántani.

Voltunk kontrollon doki bácsinál, néhány nap után már érzékelhető volt, hogy mennyivel jobb állapotban van. A bőr problémáira vitamint kap és immun erősítőt, és persze tápláló ételt és sok finomságot :-)

Nyugodt kutyus. Nem rongál, nem tesz kárt semmiben. Ha nincs semmi érdekes esemény, alszik. Kitúrta Zeuszt az ágyából.....a legjobban ott szeret pihenni. Amikor jó idő van, szívesen napozik. Nagyon erős a vadász ösztöne, állandóan vadászik a kertben, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy mire.... Mert én nem látok semmilyen állatot.
Nagyon szeret sétálni, hangosan röfögve szimatol. Olyan, mint egy kismalac :-) Komolyan!
Sajnos, talán pont emiatt nem lehet póráz nélkül sétáltatni, mert annyira elragadja a hév, hogy se lát se hall.....Azt kell mondjam, egyelőre nem behívható, ezt majd a leendő gazdival tanulnia kell.

A házon belül viszont teljesen szót fogad. Amikor a család eszik, és ő eltanulva a rosszaságot a többiektől, odakuncsorog az asztalhoz.....a helyedre utasításra szépen visszaballag a helyére :-) Soha nem lopott le ételt az asztalról, sőt, nem eszik bele a Zeusz ételébe sem. Sőőőőt, megvárja, amíg kiszedem az ő adagját a tálba, és csak azután eszik, ha engedem neki. Nem válogat, a zöldségeket is nagyon szereti.

Néha ugat :-)  Na persze, kutya....Csak ugye sokan válnak meg azért a kutyájuktól, mert sokat ugat. Ő nem ugat sokat, és csak akkor, ha oka van rá. Pl. valaki megközelíti a kaput. És ha ez történetesen az éjszaka közepén történik, hát akkor éjjel ugat :-) Az igazság az, egyszer fordult ez elő. Fiatal, hangoskodó társaság ment el a házunk előtt, és ez bizony Lizának nem tetszett . Így inkább felverte az egész házat, egészen addig, míg ki nem engedtem őket. Mert ugye azt nem kell mondanom, hogy a többiek is csatlakoztak hozzá...

Liza annyira feloldódott, hogy most már molesztálja Zeuszt :-)  Harapdálja a fülét, rágcsálja a nyakát, üldözi a szeretetével....Zeusz meg menekül előle.....néha :-(
Liza nem erőszakos. Ha Zeusz a gyorsabb, és elfoglalja a saját ágyát, Liza beletörődik és lefekszik egy másik helyre, nem próbálja meg Zeuszt kizavarni ( volt már olyan vizslám, aki igen)

Gyerekeket, embereket nagyon szereti. Szeret bújni, szereti a simogatást, a hasvakarást.

Nos, ezek az elmúlt 10 nap fontosabb fejleményei. Most mutatok fotókat :-)



Ma délután kertészkedtünk :-)



Így alszunk mi.....:-)  Soha nem fogom megérteni, mi a jó ebben...


2014. április 19., szombat

Liza

Tegnap, április 18-án megérkezett hozzám Liza . Névnapi ajándék volt :-)




Liza egy vidéki gyepmesteri telepről érkezett, hetek óta egy vas ketrecben raboskodott :-(
A látványa is sokkoló volt, de örüljünk, hogy él.

Sok vizsla megfordult a kezeim között az elmúlt két évben, de lelkileg ennyire megtört, meggyötört, rettegő kutyussal eddig nem találkoztam. Az autómba konkrétan be kellett tennünk, feküdt, mint egy darab fa, meg sem mozdult a fél órás út alatt, amíg hazaértünk. Beszállni azóta sem szeretne, kifelé annál gyorsabban....

Az otthoni kutyák ( vendég Csoki és Zeusz) kedvesen fogadták, de nem akart barátkozni velük.....elkerülte őket. Zeusz intelligens kutya, nem erőltette, elfogadta ezt a helyzetet. Az emberekkel ugyan kedves volt, de nem barátkozott. Össze kucorodott, magába fordult, és el sem tudom képzelni, mire gondolt.....:-(





Nagyjából így telt a délután. A házba nem mert bejönni. Ha közlekedett, szinte hason kúszott a félelemtől. Most értettem meg igazán, mit jelent a "fülét-farkát behúzza" kifejezés. Ha megsimogattuk, felemelte fejét és ránk nézett szomorúan......az egész világ fájdalma benne volt a szemeiben  :-(

Nem tudtuk eldönteni, mi a jobb, ha próbálunk közeledni hozzá, vagy ha inkább hagyjuk magányában.

Szépen megebédelt, nagyon tetszett neki a zöldséges-lazacos rizs :-) Később javasoltam neki, menjünk sétálni. A lábacskáin olyan ingatag módon állt....azt gondoltam, elgémberedtek a ketrecben a hetek alatt :-(  Istenem, egy vizsla egy vas ketrecben, akinek hatalmas mozgásigény van.....

Boldogan jött sétálni, akkor készítettem a fenti fotót. Röfögve szaglászott mindent, szemmel láthatóan nagyon élvezte a sok új ingert.
Amikor hazamentünk, újra begubózott. Nem feküdt rá egyik kutya takaróra sem, csak a kőre.... Na persze, lehet, hogy soha nem feküdt takarón :-(
Este  átvittem az Állatorvoshoz. A váróban ugyanezt tette....Összekucorodott, a fejét is eldugta.....nem vagyok itt....nem látok, nem hallok semmit, ne szóljon hozzám senki.....  Bocsánat, hogy élek! :-(
Se kutyák közeledésére, se a kedves emberek simogatására nem reagált különösebben.

Végtelenül el voltam keseredve. Mit tehettek ezzel a kis jószággal, hogy ilyen állapotba került?
Arra gondoltam, amire már nagyon sokszor, mióta idi gazdi vagyok : no, ember, most mutasd meg!!
Mutasd meg, képes vagy-e ebből a megtört, meggyötört állatkából boldog, vidám kutyát csinálni!
Ez ám a kihívás!

Tegnap éjjel már komolyan aggódtam az egészsége miatt . Képtelenség, hogy csupán depis legyen, amikor szeretjük, simogatjuk, etetjük finomsággal, bevisszük a meleg házba - gondoltam. Én, naív lélek.

Jó sok órát eltöltöttünk a rendelőben, alaposan megvizsgálták, vettek tőle vért, és hála égnek, úgy tűnik, komoly baj nincs. A szőr/bőr betegsége allergia illetve némi atkásodás a béka feneke alatt lévő immunrendszere miatt van. Amint normálisan táplálkozik, kap vitamint és immunerősítőt, szépen rendbe jön majd.
Nyugodtan végig aludta az éjszakát, melegben, párnán....

A mai nap nagy részét is begubózva töltötte, kétszer evett, ebédre Húsvét tiszteletére nyuszi húst :-) 
Na persze, sok zöldség és rizs társaságában. Kapott féreghajtót, és........  erről később :-)

Délelőtt egy nagyot sétált és futkározott Zeusszal a mezőn. Zeusz csodálatos kutya, nem erőltette a játékot, türelmes, kedves...

Délután újra sétáltunk egy nagyot, messzebbre mentünk, mind a 3 kutyussal. Nagyon élvezte, és amint meglátta a pórázt, boldogan ugrált. Igen, el kezdett ugra-bugrálni is!


Séta után, hmmm......ez nem volt a kedvenc programja, Nisoral-os fürdetés következett :-)
Mindenesetre fegyelmezetten tűrte.






Ééééés....nagy örömünkre észrevettük délután, hogy kezd oldódni :-)
Játszott a többiekkel!! Vacsoránál pedig ő is az asztalunk mellé merészkedett, és beállt a "könyöradományért kuncsorgó, csorgó nyálú szerencsétlen hű de nagyon sajnálnám őket, ha nem én etetném" ebek sorába!

Ééééés....talán ami a legeslegeslegjobb dolog, ez történt :



Azt hiszem, haladunk :-)

Nos, ez volt az én névnapi ajándékom.  Isten adta lehetőség, hogy segíthessek újfent egy szerencsétlen kutyusnak, akit az ember tett tönkre :-(

Tegnap megígértem Lizának, hogy SOHA többé nem kell visszamennie a ketrecbe.
Megígértem neki, hogy a magam részéről mindent megteszek azért, hogy boldog vizslaélete legyen.
 Megígértem, hogy nem kell többé földön csúszva közlekedni, nem kell félnie a hangos szótól, mert nem fogja többé bántani senki.

 Megígértem, hogy a legeslegjobb gazdit fogjuk neki megkeresni a Vizslamentéssel közösen.

Szeretném megtartani az ígéreteimet :-)  Liza, üdv a falkában!