2014. június 9., hétfő

Lady, a 24.

Május 27-én  megérkezett hozzám a VM legújabb védence, Lady  , aki a Gizi munkanevet kapta.

Ezt írtam az első napról :
 
Lady Gizi  nem sovány . De az volt.Egyszer, amikor még "gazdis" volt. Nélkülözött....sokat. Aztán a "gazdik" külföldre költöztek és őt itt hagyták sorsára. De a sors kegyes volt hozzá, mert egy szomszéd ideiglenesen befogadta, és mivel nagyon sajnálta, etette.....etette....és etette.... Mert nagyon sajnálta Így aztán Lady szépen kigömbölyödött a szeretettől Lóránt, az ideiglenes gazdi azonban rájött, hogy hosszú távon most nem alkalmas a kutyatartásra, ezért a VM segítségét kérte, hogy Lady-nek boldog vizslaélete lehessen a továbbiakban. Sőt, még fel is szállította Bp-re, amiért nagyon-nagyon hálásak vagyunk neki. Mindenért, amit Lady-ért tett.
Lady megérkezett. Kedves, barátságos kutyuska. Zeusszal rögtön játszott, a kertet szélsebesen felfedezte, körbeszimatolta a házat belül is. Napközben többnyire a napon heverészett, szépen megebédelt ( diétás koszt sok répával ) , délután nagyot sétáltunk. Nagyon élvezte és szépen sétált annak ellenére, hogy talán életében először találkozott pórázzal. Minden a legnagyobb rendben volt....egészen mostanáig. Most ugyanis sír Mindenki aludna, ő pedig sír Pedig már a gyerekszobába is felmehetett. Holnap délelőtt doki. Na persze, addig jó lenne kicsit aludni is :-(


 Másnap normalizálódott a helyzet, azóta szépen alszik. Megnyugodott :-)





 Egy bejegyzésem a FB-ról :-) :


Szörnyűséges dolog történt ma Lady Gizivel!!! Meg kellett fürödnie! Bizony ám! Na nem azért, mert ehhez volt kedvem.....hanem azért, mert a kisasszony sz@rba hempergett a mezőn VASTAGON állt rajta , amit a férjem először megpróbált papírtörlővel letörölni Még jobban szétkente Én pedig egy hős vagyok, mert bezárkóztam vele a fürdőbe, és nem volt menekvés!!! Én még ilyen koszos vizslával nem is találkoztam. Annyi mocsok jött le róla, hogy öröm volt nézni..... De Lady Gizi nem volt boldog......sőt, teljesen kiborult Na de , tisztaság, fél egészség, ugye bár. És azért azt Ő sem gondolhatta komolyan, hogy nyakig trágyásan fog az ágyamba feküdni Most összekucorodva, sértődötten alszik.....vagy legalábbis úgy csinál. Hjahhhh....kutyasors 
 
Amúgy, azóta is a komposztból eszik :-( Ilyen büdös vizslám sem volt még eddig :-)  :-)
 



Egy újabb beszámoló :

Lady annak ellenére, hogy eddigi életében valószínűleg nem
sok szeretetben volt része, pont olyan vizsla, mint
bármelyik. A simiért egy kis hasvakarásért bármire hajlandó :-)

A nevelés ugyan ráfér, de alapvetően szót fogad. Látni
rajta, hogy okos, értelmes és igazából nem is ellenkezik.

Első szóra kimászik a Zeusz ágyából, ha szólok neki :-)

A lakásban szépen viselkedik. Szobatiszta, nem rongál,
heverészik naphosszat, ha úgy hozza az élet....
Hála égnek remekül alszik éjszaka......gondolom, nem kell
mondanom, hogy hol :-)

A diétát nem nagyon díjazza. Látom rajta, hogy mindig
éhes...:-(  De ne essen kétségbe senki, kap annyit enni,
amennyire szüksége van, szó sincs éheztetésről.

Zeusszal játszik, más kutyákkal is kedves, és persze a
gyerekekkel nagyon.
Na ezt nem mondhatjuk el az orvosi rendelő dolgozóiról :-(
Sajnos, iszonyatos védekezési reakcióba kezdett, amikor  az
egyik asszisztens megközelítette kezében az elektromos
borotvával :-(  Most komolyan....nem is akarok arra
gondolni, milyen rossz emléket idézett fel benne berregő
masina :-(
Mindezek ellenére a kapun még mindig ki akar szökni, ami
teljesen érthetetlen.....HOVÁ???  Hiszen nálunk kap enni,
kap szeretetet, kényelmes körülmények között él, ja, és
sétálunk is rendszeresen (igaz, egyelőre pórázon), kell
ennél több egy kutyusnak? Talán ez is valami beidegződés.

A végére maradt a rossz hír. Gizinek súlyos emlődaganata
van, amit hamarosan meg fognak operálni :-(

Lesz miért izgulni a közeljövőben .

Lady kb. 6 éves, nem mai csirke, de eleven, életvidám kis
vizsla,  szerető, hűséges társa lenne az őt örökbefogadó
gazdinak, és igazán megérdemelné, hogy most már boldogan
élje az életét :-)











 És végül a legfrisseb hírek. 


Lady tegnap meglógott a kapun :-(  Napok óta nem ment ki, sőt, a mezőn első szóra visszament a férjemhez, így már póráz nélkül futkorászhatott.

Tegnap vendég jött hozzám, és egy óvatlan pillanatban kiszaladt a kapun :-(  Nem aggódtam....behívható....utána léptem, és a nevét kiabáltam.....de semmi, se látott, se hallott.....csak szaladt. Szaladtam utána és egyfolytában kiabáltam....még csak hátra sem nézett, meg sem torpant :-(  Futott egyenesen a Pusztakúti út felé :-(  Az autók száguldoztak.....szaladtam utána, kiabáltam a nevét, és közben imádkoztam, hogy ne üssék el :-( Átszaladt az úton.....én utána...  akkor rájöttem, teljesen esélytelen, visszafordultam és hazarohantam riasztani a családot, hogy induljanak a keresésére. A férjem indult legelőször.....és az utcában szembe jött vele LAdy. Hazajött. Megint átszaladt azon a szőrnyű úton, de épségben hazajött. 5 évet öregedtem a félelemtől :-(

Tudta, hogy rosszat csinált, mert folyton utánam jött, bocsánatot kért, de én most nagyon kemény voltam, de nem engedtem :-( Nem simogattam meg, nem szeretgettem, nem bújhatott hozzám. Meg kell értenie, hogy ilyet nem tehet soha de soha többé. A saját érdekében, és nem az enyémben.   

Holnap műtét :-( Szorítsatok!!

Pár szó Lizáról

Liza rég gazdis.....de olyan sűrű volt az életem, hogy nem tudtam írni róla.
Május elején átesett Ő is az ivartalanításon és egyben a sérv műtéten. Nem viselte túl jól. Kicsit nehezebben regenerálódott, mint a többiek.
Voltak érdeklődők iránta, többen is, de aztán megérkezett az  "igazi" :-)
Gábor és Emőke, egy kedves fiatal pár, akiknek már van egy vizslájuk, Süti. Mellé szerettek volna játszópajtit egy Bp. közeli kertes házba. Eljöttek meglátogatni Lizát, és a szerelem hamar kialakult köztük :-)
Nem telt bele egy hét, és Liza csomagolt :-)
Napi szinten kaptam a híreket, és hamar megnyugodtam, hogy jól döntöttem.....Liza a lehető legjobb helyre került. Sütivel azóta nagyon jó barátságban vannak, szinte összenőttek, majd látjátok a fotókon. Egymás nélkül ma már mozdulni sem tudnak :-)  Hiába, csajok :-)
Közben adódott egy kis gond a sérv műtét hegével, begyulladt, belső varrat akart elindulni kifelé :-( Remélem, azóta már minden rendben van.

Az első napok eseményei a gazditól :-)  :

Tegnap miután elmentem dolgozni, megvolt az első nagy közös kergetőzés a fenyő körül. Egyre többet játszanak Sütivel is, lassan összecsiszolódnak. Ahhoz kell még idő, hogy Süti megszokja hogy nem minden hely csak az övé, azt meg kell osztania mással is. Ha Liza felmászik valahová, akkor Süti le. Ezt egészen estig játsszák, amikor is tudják hogy aludni mégis csak kényelmesebb a fotelben, és akkor hajlandóak egymás mellé feküdni. :) Ettől eltekintve viszont egész nap kísérgetik egymást, szóval nincs nagy gondjuk egymással, inkább a közös fekhelyet kell megszokni csak.

Liza szeret labdázni. :) Annyira, hogy 2 labdát is betuszkolt a szájába, mert neki mindkettő kell. A kisebb gumilabda is ökölnyi méretű, nem tudja lenyelni. Persze Sütinek is kell a labda, így megpróbálta
kivenni Liza szájából. Labdahúzás lett a vége. Aranyosak voltak. :)

Este Süti duzzogott kicsit a földre tett takarón, de amikor nem érte el a célját vele, akkor felmászott a helyére és együtt aludtak reggelig. :)
Amikor hajnalban hazajöttem, Süti az ajtóban várt, ahogy az már szokás. Liza igazi vizsla házőrző, aki felemelte a fejét, de ennyi volt az összes reakciója. Látszott a fején hogy nincs az a pénz amiért hajnali fél hatkor ő felkelne a helyéről. Mire lepakoltam a cuccaimat, már mindketten aludtak.

Amikor Emőke elment, volt egy kis ugatás, de ezen kívül csend volt egészen addig, amíg fel nem keltem koradélután. Azóta inkább alvással telik az idejük, melegük van. Felváltva horkolnak. :) Tegnap megmutattam Lizának azt a kanapét, amit használhatnak. Meg is jegyezte elsőre ma már kérdés nélkül felmászott rá.

A vacsora: Süti kicsit közelebb merészkedett mint előző nap, de nem kísérte morgás. Persze a tálig nem engedtük oda, tiszteletben kell tartaniuk egymás vacsoráját. Majd megszokják, hogy a másikéhoz nem lehet nyúlni. Miután végeztek, kölcsönösen leellenőrzik egymás tálját. :) Inni isznak egy tálból, egyszerre is.


A nevére hallgat, a nem és a menj a helyedre szépen működik nála. Több elvárás nincsen jelenleg. Az ül, fekszik, marad tanítása nem fontos még. Szokja meg a helyét, ismerjen meg minket.
Ma már sokkal érdeklődőbb irántunk is, mint tegnap. Sokkal gyakrabban jön és dugja oda a fejét, már igényli a simogatást is. Ma már két lábbal felmászott az ölembe is, bújós kedve támadt.

A számára idegen hangokra jelez még. Ilyen pl amikor a szomszéd nyitja a kaput, vagy hallja a hangjukat. Ezeket idővel megszokja és el tudja dönteni, melyik hang fontos és melyik a mindennapok része. Jelzésnél is inkább puffog. Az ugatás az ritka, de kintről behívható. Ilyenkor már nem húzza össze magát, tudja hogy leszídva sincsen, de hallottuk, tudjuk, köszönjük, de elég volt. :)
  


Ezt a pár sort pedig néhány napja kaptam :-)


A viselkedésére nincsen panasz. Egyre jobban szót fogad, és kezdi megtanulni a helyi szokásokat is. Már elhívható a vadászata közben is és a víztől is, ahonnan korábban nem lehetett elhúzni sem, csak a víz elzárása után valamennyi idővel volt hajlandó eljönni, miután végleg beletörődött, hogy vége.

Sokat játszanak. Tulajdonképpen csak párban közlekednek kint is és bent is. Keresik egymást. Ha Emőke Sütivel elmegy futni, akkor van nagy öröm amikor hazaérnek. 

Nekünk is látványosan örül amikor hazaérünk. Vigyázni kell vele, mert fejmagasságig ugrál örömében, és nem csak hogy lefejel, de még az ember mellkasát, karját is nagy szeretettel karmolja össze. :)

Az ásó szenvedély kezd kicsit alábbhagyni, de ez csak annak köszönhető hogy nem tetszik neki a száraz, por, homok. Locsolás vagy eső után persze továbbra sem kell félteni. De elsősorban szerintem nem is ásni szeret, hanem vadászik. A víz hatására megindulnak kifelé a bogarak amiket érez és hall, és akkor nincs megállás egészen addig míg el nem kapja őket.

Szerencsére nem kell küzdeni a kapun bejutással sem, mert fontosabb neki hogy örüljön, nem szeretne meglépni. :)
Persze a póráz nélküli elengedés még nagyon messze van, de jó úton haladunk. Úgy tűnik előbb utóbb fontosabbá válik neki, hogy egyikünket se hagyjon el, mint a szagok.

Most már látványos a változás kötődés terén is. Gyakran dugja a fejét egy kis simogatásért Egyre többször igényli a mi társaságunkat is, sokat bújik, kedveskedik
Indulás az új otthon felé.....









    Boldog :-)

Drága kicsi Liza, Neked is azt kívánom, mint a többieknek, légy nagyon-nagyon boldog további életedben!  Soha többé ketrec, soha többé éhezés, soha többé verés!! Mert megérdemled :-)  Szeretlek :-)

Sudár új élete

Kicsit elmaradtam a blog írással.....vagy az események szaladtak el mellettem, a jó ég tudja.
Sudár olyan gyorsan gazdisodott, hogy szinte észre sem vettem.

Sudár, aki ma már Luna, április 13-án költözött új otthonába, Győrbe.

3 fiúcska várta őt nagyon. Kevés időt töltött nálunk. Kedves, bújós kis lányka, mint ivartalanításkor kiderült, igen fiatalka, mert még nem tüzelt soha.
Igen, költözés előtt ivartalaníttattuk, a gazdi néhány nappal a műtét után vitte haza. Sajnos, akadt némi komplikáció, csúnyán beödémásodott a pocakja a seb körül. Jegeltük naponta többször, majd Éva folytatta otthon. De már rég túl van a varratszedésen is, és minden a legnagyobb rendben van vele.

És akkor fotók:











Gazdija nemrég ezt írta róla:


Röviden:szuper !Itt van velünk, mintha mindig is itt lett volna, a nagyfiúk (7,9 év) nagyon szeretik, a legkisebb (1,5 év) is mosolyog rá, óvatosan simogatja. Gyönyörű kutya, mindenki csodálkozik, aki megismeri, hogy hogy kerülhetett menhelyre. Nagyon élvezi a nagy sétákat, kirándulást. Egész éjjel alszik, szóval jó negyedik gyerek. Május elején kezdjük a kutyasulit, már alig várom! Régi álmom volt egy vizsla, helyes döntés volt most valóra váltani! Soha ne adjuk fel az álmainkat! Köszönjük Vizslamentés és köszönjük Andi, hogy vigyáztál rá,amíg mi felbukkantunk és összehoztál minket!"



Fénykép: Sudár nemrég gazdisodott, itt az első beszámoló:
"Itt az ideje,hogy írjak,milyen az élet új családtagunkkal, Lunával. Csak azt vártuk, hogy lekerüljön a fejéről a tölcsér, ez tegnap megtörtént. Szóval milyen vele? Röviden:szuper !Itt van velünk, mintha mindig is itt lett volna, a nagyfiúk (7,9 év) nagyon szeretik, a legkisebb (1,5 év) is mosolyog rá, óvatosan simogatja. Gyönyörű kutya, mindenki csodálkozik, aki megismeri, hogy hogy kerülhetett menhelyre. Nagyon élvezi a nagy sétákat, kirándulást. Egész éjjel alszik, szóval jó negyedik gyerek. Május elején kezdjük a kutyasulit, már alig várom! Régi álmom volt egy vizsla, helyes döntés volt most valóra váltani! Soha ne adjuk fel az álmainkat! Köszönjük Vizslamentés és köszönjük Andi, hogy vigyáztál rá,amíg mi felbukkantunk és összehoztál minket!"