2013. március 30., szombat

Hanga

Egy hete utazott el. Elég gyorsan megjelentek az első fotók, de nem voltam boldog. Olyan szomorúságot láttam a szemében :-(
A következő képek már megnyugtatóbbak voltak. Remélem, azóta még többet javult a helyzet. Így kell lennie. Hanga még nem a végleges családjához került, ideigleneseknél van. Emiatt is nagyon elkeseredtem. Nem azért, mert nem bízom abban, hogy nagyon szeretik.....dehogynem, hiszen én is ideiglenes vagyok, és nagyon szeretem őket. Hanem azért, mert ha itt megnyugszik, ismét mennie kell.....tovább.

Azt írják róla egy fórumban, hogy nagyon aranyos, kedves, nyugodt. Szívesen játszik a gyerekekkel, szeret sétálni, szereti az embereket, nem fél. Örülök neki, hogy ilyen szépen viselkedik :-)

Megmutatom azokat a fotókat, amiket a jelenlegi ideiglenes otthonában készítettek róla.









Sajnos, még mindig teleszalad a szemem könnyel, amikor nézem ezeket a képeket, de az első néhány nap kegyetlen volt. Nagyon-nagyon hiányzik nekem. Sokszor álmodom vele.
Tudom, el kell használnom a fájdalmat, hogy tovább tudjunk lépni mindketten...
Így lesz, ígérem.





2013. március 23., szombat

A HÁLA


Csupa nagybetűvel.
Tele van a szívem hálával, és ezt a posztot most annak szánom, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki részt vállalt a Hanga gyógyulásában.

Először is a családomnak. Köszönöm a türelmet, a toleranciát, a támogatást. Hiszen 7 héten keresztül szinte minden nap az állatorvosi rendelőben töltöttem több-kevesebb időt Hangával. Rengeteg gondoskodást, ápolást, törődést  igényelt a a nap többi részében is.

Külön köszönöm a kicsi fiaimnak, Tominak és Bandinak, hogy olyan nagy szeretettel vettek részt a kicsi kutya ápolásában, fürdetésében, és gondozásában.

Köszönöm a Vizslamentőknek, és külön Evelinnek a támogatást, a hozzáállást.
Evelin, ezt a mondatot soha nem fogom Neked elfelejteni :  "Dehogy adjuk fel!!!!"
Erre emlékezz majd Te is a nehéz helyzetekben!! Nagyszerű emberek vagytok mind!

Örök hálával tartozom állatorvosunknak, Józsinak.
Amikor már annyira reménytelen volt a helyzet, könnyes szemmel kértem, hogy mentsd meg ezt a kis kutyust. Te megígérted.....  És az ígéretedet betartottad. Olyan dolgot tettél, amit nem sok orvos tudott volna megtenni....Megtaláltad a kicsi kutya mellkasában azt a fránya fogvájót.....talán valami égi sugallat segítségével...........de megmentetted!!!
Tudom, Te soha nem fogod olvasni ezeket a sorokat, mert a nap 24 órájában mented az állatkák életét, de nekem fontos, hogy leírjam,  él Csillaghegyen egy "csoda doki", aki nem ismeri a lehetetlent. Aki úgy tud kűzdeni az életért, ahogy nem sokan. Aki soha nem adja fel. Soha!
Köszönöm!!!

És köszönöm a rendelő kis csapatának. Mindenkinek, de a többiek közül is kiemelve Kriszti doktor néninek, Zsófinak, Andinak, Grétinek, Áginak, Gábornak. És leginkább  ZSUZSINAK!
A szeretetet, a kedvességet, a kötözéseket, a biztatást, a reményt, a kiemelt figyelmet......és tudjátok ezt Ti, kinek mit....

És végül, de nem utolsó sorban, rokonaimnak, barátaimnak, ismerőseimnek és ismeretleneknek, akik velem aggódtatok, szurkoltatok, biztattatok, vígasztaltatok. Higgyétek el, pusztán az, hogy gondoltatok ránk  és érdeklődtetek, nagyon-nagyon sok erőt adott nekem. És azt hiszem, hogy Hangának is.Köszönjük mindenkinek!!

Hanga baba, ahogy sokszor hívtuk ( pedig nem is baba, hiszen lassan már kezd őszülni :-)) ma elutazott és megkezdi új életét.
Köszönöm a sorsnak, hogy hozzám vezérelte, hogy megismerhettem, és részese lehettem az életének, a gyógyulásának. Egy aprócska láncszem.....





Az ALKU

Aki olvas, emlékszik arra, hogy Hanga mennyire beteg volt.
Nagyon-nagyon régen volt.....még tavaly decemberben.
Akkoriban éjszakánként, ahogy magamhoz öleltem kicsi testét, éreztem a mellkasán lévő sebből szűnni nem akaró véres váladék szivárgását, potyogtak a könnyeim, és imádkoztam....

Arra kértem a Mindenhatót, engedje élni ezt a kicsi kutyát, és akkor én boldogan el fogom őt engedni új gazdihoz.......hiszen rám várnak a többiek, akiknek segítenem kell.

Alkut kötöttem.

Hanga meggyógyult, igaz, sokan tettek is ezért, de erről egy másik bejegyzésben írok.

Hanga él, és ma új életet kezd.

De az alku kötelez, állnom kellett a szavamat. A "boldogság" ugyan hibádzik, de elengedtem.....

A szívem pedig némán hasad meg.....

Csak azért írtam erről, mert olyan sokan kérdeztétek.

Cím nélkül

Azt gondolom, ott van a baj, hogy az ember pótolhatatlannak érzi magát.
Azt hiszi, a szeretteit (legyen az gyermek, vagy kutya, vagy bárki más...) csupán ő tudja megfelelően gondozni, ellátni, szeretni. Csupán ő tudja boldoggá tenni.
Én ma egész nap Hangát "sirattam". Nem is magamat. Az járt a fejemben, hogy szegény drága Hangának mennyire hiányozhatok......ÉN. Kicsi tündérem biztosan tragédiaként éli meg, hogy elhagytam....ÉN. Lehet, hogy soha nem fogják úgy szeretni őt, mint ahogyan ÉN.
Csakis ÉN tudtam őt olyan boldoggá tenni, mint amilyen boldog volt nálunk.

De valószínűleg hatalmasat tévedek. Hanga boldog lesz más gazdival is.
Finomakat fog majd enni, sokat sétálnak, sok-sok szeretetet fog kapni....mástól is.
És ő is nagyon-nagyon fogja szeretni az új gazdiját. Ahogyan engem szeretett.

Az járt a fejemben, kicsi lelke hogyan tudja feldolgozni, hogy 16 !!! héten keresztül éjjel-nappal együtt voltunk, együtt sírtunk, együtt nevettünk, és hirtelen egyik pillanatról a másikra eltűntem az életéből. Hogyan tudja feldolgozni, hogy most én is cserben hagytam őt. Vajon hány napra, hány órára lesz ahhoz szüksége, hogy mindezt elfelejtse, és élvezze az új életét.

De hisz ezeket az "aggályokat" már megint ÉN kreálom magamnak, csakis én. Hiszen láthattam már elég kutyust, akik az elmúlt egy évben megfordultak nálam, hogy mennyire boldogok lesznek az új családjukkal - nélkülem.

Bizony, egy éve csinálom az ideiglenes befogadást!

Tanulnom kell még mindig.....az elengedést.....és nem vagyok jó diák.


...2...1......0

Ma kora reggel Hanga baba elutazott Németországba, egy szép új élet reményében.
Ez  most nagyon fáj....:-(
Az utolsó éjszaka szinte percenként néztem az órát, meddig ölelhetem még magamhoz, meddig simizhetem puha selymes bundácskáját...
A búcsú most is szívszorító volt......ölelt, puszilt, könyörgött, ne adjam őt oda.....

Ez a mai nap nagyon nehéz lesz mindkettőnknek... 


"A könnyeknek nem lehet parancsolni
Akkor is előjönnek, ha nem akarjuk
A szemünkből indul, de szívünkből ered
Az arcunkra gördül, de lelkünkre csepeg"

Azt kívánom drága kincsemnek, hogy legalább annyira szeressék, mint amennyire mi szeretjük!
Legyen hosszú, boldog vizslaélete, mert ennyi szenvedés után megérdemli.
És gyorsan felejtsen el minket.  Most nem tudok többet írni........:-(

2013. március 20., szerda

Macikám :-))

Egy külön poszt Zeusznak.....aki nem megmentendő :-)
A mi macikánk :-)

Nagyon türelmes a vizslácskákhoz. Rengeteg mindent elnéz nekik, szó nélkül....
Azt, hogy megharapják, elfoglalják az ágyát, elzavarják a fekhelyéről, elegyék előle a finom falatkákat...
Nem is tudom, miért......Talán, mert átérzi szomorú sorsukat...., hiszen ő is mentett kutya.
Vagy egyszerűen ő ilyen jó lelkű....:-)

Talán már említettem, ő is sokat tanul a vizsláktól. Pl. újabban pacsit ad :-)   És puszit is........és a hátára fekszik, hogy vakargassuk a pociját :-)  Teljesen elérzékenyülök. Ki hitte volna, hogy ebben a "macsóban" ennyi gyengédség van???


Csöppet sem zavarja, hogy a Bandi ágyában "durmol" :-)



A múmiát nézi a TV-ben :-))) Ki hallott már ilyet??


Belekucorodik a legkisebb ágyba :-)  Keresztbe tett kézzel :-))




Sánti / Rebarbara



Szaladnak a napok, a hetek, ez a gyönyörűség is több, mint 3 hete él velünk.

Ő egy tündér! Jól érzi magát. Vidám, boldog, szeret minket, szereti a kutya társait. Nagyon jól viselkedik, gyönyörűen sétál. Bújik, bújik és puszit ad, és szeret és szeretetre vágyik.....de még mindig nagyon fél. Amikor valaki jön hozzánk, elmenekül, de a kíváncsiság hajtja, és több méteres távolságból azért szemügyre veszi a vendéget :-)   Aztán persze közelebb jön, és ha érzi, hogy nincs veszély, barátkozik is. Nyugodt, csendes. Igaz, az udvaron néha kiereszti a hangját, ha van kire :-)

Annak ellenére, hogy eddigi életét udvaron töltötte "kerti törpeként", a szobatisztasága teljesen rendben van. Előfordul, hogy éjszaka ki kell engednem, mert jelzi. Nagyon ügyes, okos kutyus. És nagyon szép, csak nehéz fotózni, mert valahogy nem bírja a kamerát....:-)  Nem néz bele.









Holnap lesz az ivartalanítása, szorítsatok neki!




Hóhelyzet






Hóhelyzet miatt Hanga baba pénteken itt maradt :-) Hűűű, de nagyon happy voltam :-)
Pedig tudtam, csak átmeneti a helyzet.
Azóta a hó elolvadt, és ma kaptam a hírt, Hanga szombaton utazik. Harmadszorra :-(

Hjajjjjj.......ez egy hatalmas sóhaj.
Megint kezdődik a búcsúzkodás......

Az utóbbi napokban már ne ugatja végig azt az időt, amíg nem vagyok itthon. Csak ül, némán, és figyeli az ajtót....:-(  És vár. Hogy hazajöjjek :-(  Ezt én nem tudom, a többiek mesélik.

A múltkor megkérdeztem a 13 éves fiaimat, hogy miért is jó ezt csinálni, azt felelték, mert így nagyon sok vizslácskát megismerhetünk. És ez nagyon jó.

És mennyire igazuk van. Micsoda ajándék az élettől, hogy megismerhettük Hangát......és Sántit....és Szálkást......és a többieket. Micsoda ajándék, hogy apró kis láncszemek lehettünk az életükben.

Azt kérdezte a minap valaki tőlem : De ugye, egy idő után "megkérgesedik" az ember szíve, és már nem olyan nehéz az elengedés?
A fenéket, dehogy kérgesedik meg!! Mindig nagyon nehéz .....és ma már tudom, hogy ez nem is lesz másként :-(

A 2. búcsú sétánk a lakóparkban......a múlt héten. Holnapután a 3. lesz :-(




Gyerekszobából kutyaszálló lett :-))



Nagy volt az öröm, hogy Hanga maradt :-))


Egy nagy levegővétel......és indul a visszaszámlálás ismét.......3.....

2013. március 13., szerda

Visszaszámlálás....

Péntek reggel Hanga elutazik Németországba.
Most nagyon nehéz nekünk.
Napok óta tudom, de nem volt erőm írni róla.
Megkezdődtek az utolsó dolgok.....
Sokan tudjátok, milyen utat jártunk végig együtt, milyen keményen kűzdöttünk a gyógyulásáért.
Ma már Hanga gyönyörűséges, egészséges, boldog vizsla.
3,5 hónapot töltött nálunk. Nagyon hosszú idő....Összecsiszolódtunk, megszerettük egymást.....
Keserves lesz az elválás, mint még soha.
Vígaszt az jelent, hogy itt van már a kis Sánti, akinek a szemében már nem a kétségbeesést, rémületet látom, hanem a remény csillogó sugarait.....A reményét, hogy neki is lesz szerető családja, boldog vizslaélete. Én pedig??? Csinálom tovább......

De egy kis "égi" segítség, lelkierő jól jönne péntek reggel :-(





Egy kupac barna.....:-)


Sánti nem érti, ő miért nem jöhet fel az ágyba :-)  Micsoda diszkrimináció :-))


 Őriznek a csajok....:-))  ( A műhelyem előtt)



Kaja-kunyi-hadművelet :-)  Rutinosak. Közben csorog a nyáluk :-)  Komolyan!!



Bandival....

Sok jó kutya kis helyen is elfér :-)        Hozzám szóltál???? :-))


Hanga ásít :-))   Egy ilyen pillanatot is sikerült elkapni.


2013. március 5., kedd

Hétköznapok

Elszaladt egy hét. Mintha Sánti mindig is hozzánk tartozott volna.....Hangával együtt :-)
Csuda aranyos ez a három barna így együtt.

Na a második mondat nem teljesen korrekt. Sánti egy tüneményes kutyus, de még mindig nagyon fél. Ezt pedig napok óta úgy hozza a tudomásunkra, hogy megugat minket....miközben menekül előlünk :-(  Ez így túl bonyolult, mert nem is mindig ugat meg, csak ha ismeretlen, váratlan dologgal találkozik. pl. Valaki téli kabátban jön haza, és még nem látta így.....vagy egy csomag fagyasztott húst hoztam be a garázsból......vagy álmából riad fel....

Egyik éjjel igen komikus helyzet alakult ki. Mindenki békésen aludt, Sánti az emeleti társalgóban, a szoba ajtóm mellett.....Áron hirtelen felindulásból szeretett volna kimenni a mosdóba....kinyitotta az ajtaját, a szobában felkapcsolt lámpa.....ettől Sánti felriadt, hatalmas ugatásba kezdett. Erre Hanga is felriadt, és felugrott az ágyban, ugatott kettőt.....majd látva, hogy semmi érdekes, fordult egyet és visszafeküdt. Zeusz is kiszaladt megnézni, mi ez a lárma :-)  Konstatálta, hogy semmi....gyorsan visszamászott Bandihoz :-)   Ádám is kijött.....és persze én is, hogy megnyugtassam a kutyust....na meg Áront :-)   Jó kis kalamajka az éjszaka közepén :-)

Igaz, egyre ritkábban fordul elő az ilyesmi, de értetlenül állunk előtte :-(

Egyébként, tündéri kutyus. Már írtam korábban, nyugodt, szót fogad, szépen sétál, szépen eszik, bújós, a farka neki is egyfolytában jár :-)
Szobatiszta, éjjel is jelzi, ha ki kell mennie. Gyerekeket, kutyákat szereti, bár Hangának nem bocsájtja meg a sok szekatúrát, egyre többször előfordul, hogy visszamorog rá.  Zeusszal nagyokat játszanak a kertben, de Hangával nem lesznek barátnők.....Hacsak........de erről később :-)   Hjajjj, a kényszer nagy úr!!!

Sánti szeret a kertben időzni, amióta szép napos az idő, sokat vannak kint Zeusszal. Édesek, ahogy fekszenek a bejárat előtt, és "szagolgatják a levegőt" . Érzik a tavasz illatát??

Jártunk a rendlőben is, kapott oltást és egyebeket, amit ilyenkor kell. Sajnos, csúnya fülgyulladása van, két naponta járunk fültisztításra, és naponta 3x kap fülcseppet ( azt persze itthon)

Nos, így telnek a napjaink. 3 kutyával. Igazából, nem is olyan nagy gáz, hogy hárman vannak. Legalábbis velük nem, mert jó kutyusok mind.

Mutatok 1-2 fotót.


Én dolgozom, ők őriznek :-))


Sétálunk, sétálunk....


Reggeli szertartás :-)   Tomi addig nem hajlandó elindulni suliba, amíg a "vizsla szeretgetés" meg nem történt :-))