Pózoltunk :-)

Zeusz és én :-)  A VIZSLAFOTÓZÁSNÁL.

Hétköznapok

Liza 10 napja szabadult a ketrecből és él velünk , azt hiszem, boldogan :-)

Lassan már el is felejtjük , hogy milyen félénk és depis volt. Néha-néha fordul elő még, hogy hason kúszva közlekedik. Sok idő kell ahhoz, hogy elhiggye, nem fogjuk őt bántani.

Voltunk kontrollon doki bácsinál, néhány nap után már érzékelhető volt, hogy mennyivel jobb állapotban van. A bőr problémáira vitamint kap és immun erősítőt, és persze tápláló ételt és sok finomságot :-)

Nyugodt kutyus. Nem rongál, nem tesz kárt semmiben. Ha nincs semmi érdekes esemény, alszik. Kitúrta Zeuszt az ágyából.....a legjobban ott szeret pihenni. Amikor jó idő van, szívesen napozik. Nagyon erős a vadász ösztöne, állandóan vadászik a kertben, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy mire.... Mert én nem látok semmilyen állatot.
Nagyon szeret sétálni, hangosan röfögve szimatol. Olyan, mint egy kismalac :-) Komolyan!
Sajnos, talán pont emiatt nem lehet póráz nélkül sétáltatni, mert annyira elragadja a hév, hogy se lát se hall.....Azt kell mondjam, egyelőre nem behívható, ezt majd a leendő gazdival tanulnia kell.

A házon belül viszont teljesen szót fogad. Amikor a család eszik, és ő eltanulva a rosszaságot a többiektől, odakuncsorog az asztalhoz.....a helyedre utasításra szépen visszaballag a helyére :-) Soha nem lopott le ételt az asztalról, sőt, nem eszik bele a Zeusz ételébe sem. Sőőőőt, megvárja, amíg kiszedem az ő adagját a tálba, és csak azután eszik, ha engedem neki. Nem válogat, a zöldségeket is nagyon szereti.

Néha ugat :-)  Na persze, kutya....Csak ugye sokan válnak meg azért a kutyájuktól, mert sokat ugat. Ő nem ugat sokat, és csak akkor, ha oka van rá. Pl. valaki megközelíti a kaput. És ha ez történetesen az éjszaka közepén történik, hát akkor éjjel ugat :-) Az igazság az, egyszer fordult ez elő. Fiatal, hangoskodó társaság ment el a házunk előtt, és ez bizony Lizának nem tetszett . Így inkább felverte az egész házat, egészen addig, míg ki nem engedtem őket. Mert ugye azt nem kell mondanom, hogy a többiek is csatlakoztak hozzá...

Liza annyira feloldódott, hogy most már molesztálja Zeuszt :-)  Harapdálja a fülét, rágcsálja a nyakát, üldözi a szeretetével....Zeusz meg menekül előle.....néha :-(
Liza nem erőszakos. Ha Zeusz a gyorsabb, és elfoglalja a saját ágyát, Liza beletörődik és lefekszik egy másik helyre, nem próbálja meg Zeuszt kizavarni ( volt már olyan vizslám, aki igen)

Gyerekeket, embereket nagyon szereti. Szeret bújni, szereti a simogatást, a hasvakarást.

Nos, ezek az elmúlt 10 nap fontosabb fejleményei. Most mutatok fotókat :-)

Ma délután kertészkedtünk :-)

Így alszunk mi.....:-)  Soha nem fogom megérteni, mi a jó ebben...

Liza

Tegnap, április 18-án megérkezett hozzám Liza . Névnapi ajándék volt :-)

Liza egy vidéki gyepmesteri telepről érkezett, hetek óta egy vas ketrecben raboskodott :-(
A látványa is sokkoló volt, de örüljünk, hogy él.

Sok vizsla megfordult a kezeim között az elmúlt két évben, de lelkileg ennyire megtört, meggyötört, rettegő kutyussal eddig nem találkoztam. Az autómba konkrétan be kellett tennünk, feküdt, mint egy darab fa, meg sem mozdult a fél órás út alatt, amíg hazaértünk. Beszállni azóta sem szeretne, kifelé annál gyorsabban....

Az otthoni kutyák ( vendég Csoki és Zeusz) kedvesen fogadták, de nem akart barátkozni velük.....elkerülte őket. Zeusz intelligens kutya, nem erőltette, elfogadta ezt a helyzetet. Az emberekkel ugyan kedves volt, de nem barátkozott. Össze kucorodott, magába fordult, és el sem tudom képzelni, mire gondolt.....:-(

Nagyjából így telt a délután. A házba nem mert bejönni. Ha közlekedett, szinte hason kúszott a félelemtől. Most értettem meg igazán, mit jelent a "fülét-farkát behúzza" kifejezés. Ha megsimogattuk, felemelte fejét és ránk nézett szomorúan......az egész világ fájdalma benne volt a szemeiben  :-(

Nem tudtuk eldönteni, mi a jobb, ha próbálunk közeledni hozzá, vagy ha inkább hagyjuk magányában.

Szépen megebédelt, nagyon tetszett neki a zöldséges-lazacos rizs :-) Később javasoltam neki, menjünk sétálni. A lábacskáin olyan ingatag módon állt....azt gondoltam, elgémberedtek a ketrecben a hetek alatt :-(  Istenem, egy vizsla egy vas ketrecben, akinek hatalmas mozgásigény van.....

Boldogan jött sétálni, akkor készítettem a fenti fotót. Röfögve szaglászott mindent, szemmel láthatóan nagyon élvezte a sok új ingert.
Amikor hazamentünk, újra begubózott. Nem feküdt rá egyik kutya takaróra sem, csak a kőre.... Na persze, lehet, hogy soha nem feküdt takarón :-(
Este  átvittem az Állatorvoshoz. A váróban ugyanezt tette....Összekucorodott, a fejét is eldugta.....nem vagyok itt....nem látok, nem hallok semmit, ne szóljon hozzám senki.....  Bocsánat, hogy élek! :-(
Se kutyák közeledésére, se a kedves emberek simogatására nem reagált különösebben.

Végtelenül el voltam keseredve. Mit tehettek ezzel a kis jószággal, hogy ilyen állapotba került?
Arra gondoltam, amire már nagyon sokszor, mióta idi gazdi vagyok : no, ember, most mutasd meg!!
Mutasd meg, képes vagy-e ebből a megtört, meggyötört állatkából boldog, vidám kutyát csinálni!
Ez ám a kihívás!

Tegnap éjjel már komolyan aggódtam az egészsége miatt . Képtelenség, hogy csupán depis legyen, amikor szeretjük, simogatjuk, etetjük finomsággal, bevisszük a meleg házba - gondoltam. Én, naív lélek.

Jó sok órát eltöltöttünk a rendelőben, alaposan megvizsgálták, vettek tőle vért, és hála égnek, úgy tűnik, komoly baj nincs. A szőr/bőr betegsége allergia illetve némi atkásodás a béka feneke alatt lévő immunrendszere miatt van. Amint normálisan táplálkozik, kap vitamint és immunerősítőt, szépen rendbe jön majd.
Nyugodtan végig aludta az éjszakát, melegben, párnán....

A mai nap nagy részét is begubózva töltötte, kétszer evett, ebédre Húsvét tiszteletére nyuszi húst :-) 
Na persze, sok zöldség és rizs társaságában. Kapott féreghajtót, és........  erről később :-)

Délelőtt egy nagyot sétált és futkározott Zeusszal a mezőn. Zeusz csodálatos kutya, nem erőltette a játékot, türelmes, kedves...

Délután újra sétáltunk egy nagyot, messzebbre mentünk, mind a 3 kutyussal. Nagyon élvezte, és amint meglátta a pórázt, boldogan ugrált. Igen, el kezdett ugra-bugrálni is!

Séta után, hmmm......ez nem volt a kedvenc programja, Nisoral-os fürdetés következett :-)
Mindenesetre fegyelmezetten tűrte.

Ééééés....nagy örömünkre észrevettük délután, hogy kezd oldódni :-)
Játszott a többiekkel!! Vacsoránál pedig ő is az asztalunk mellé merészkedett, és beállt a "könyöradományért kuncsorgó, csorgó nyálú szerencsétlen hű de nagyon sajnálnám őket, ha nem én etetném" ebek sorába!

Ééééés....talán ami a legeslegeslegjobb dolog, ez történt :

Azt hiszem, haladunk :-)

Nos, ez volt az én névnapi ajándékom.  Isten adta lehetőség, hogy segíthessek újfent egy szerencsétlen kutyusnak, akit az ember tett tönkre :-(

Tegnap megígértem Lizának, hogy SOHA többé nem kell visszamennie a ketrecbe.
Megígértem neki, hogy a magam részéről mindent megteszek azért, hogy boldog vizslaélete legyen.
 Megígértem, hogy nem kell többé földön csúszva közlekedni, nem kell félnie a hangos szótól, mert nem fogja többé bántani senki.

 Megígértem, hogy a legeslegjobb gazdit fogjuk neki megkeresni a Vizslamentéssel közösen.

Szeretném megtartani az ígéreteimet :-)  Liza, üdv a falkában!

Fanni 2/ Cinege

Fannika március 8-án érkezett. Nem változtattam meg a nevét, mert erre már hallgatott, ugyanis két hetet már ideiglenesnél töltött. Onnan családi okok miatt kellett eljönnie. Az utcán találták Székesfehérvár környékén, és akkora sérve volt, hogy a belei már ki voltak záródva :-( Azonnali életmenő műtétet végeztek rajta, egyúttal az ivartalanítást is megcsinálták.

Végtelenül kedves kicsi vizsla. Imádta, ha vakargatjuk a pociját. Zeusszal hatalmasat játszottak, pedig állandóan harapdálta a Zeusz fülét és nyakát :-) Néha ugatott, úgy hívta játékba, amikor Zeusz rá sem hederített.

Pórázon nagyon szépen sétált, de szabadon is behívható volt, esze ágában nem volt elmenni :-)

Nagyon szeretett sétálni :-) Mint megtudtam az új gazditól, autózni is. Minden autónál megáll, és könyörgően nézi, hogy hadd szálljon be. Én nem vittem őt sehová, ezért ezt nem láttam.

Mindössze két hetet töltött nálunk, 22-én este új családjához költözött.

Egy fiatal Német dog, egy öreg yorki a tesói.
A dogtól nagyon féltettük. Zeusz nagyon türelmesen viselte az "egrecíroztatást", de nem biztos, hogy más is így tenné. Így a Milos segítségét kértük, aki a VM kutya trénere. Meglátogatott minket, és először csak Fannikát nézte meg. Ő is úgy látta, kicsit ugyan akaratos a kislány, de nem domináns :-)  Aztán összehoztunk egy randit a doggal is. Bevallom, szörnyen féltem.....de hála égnek, minden rendben volt. Nem volt ellenszenv a két kutya között, igaz, nagyon nem barátkoztak. Azt hiszem, Fannika tartott a nagy testtől :-)

Nos, azóta eltelt néhány nap. Szépen beilleszkedik új családjába, bár eleinte egyes férfi családtagoktól nagyon félt :-( A doggal már nagyokat játszanak...de a macskát még nem tűri :-(

Majd csiszolódnak. Ő volt az én 21. vizslácskám, tündér Fanni 2 :-)

Remélem, nagyon nagyon boldog lesz új családjában!!

Sudár, a 22.

Na de hol maradt a 21. ? :-)
Bizony,kimaradt....nem írtam. Pedig két hétig egy csodálatos kisvizsla élt velünk, Fannika 2., munkanevén Cinege. De Ő már gazdis, most írok pár sort Sudárról, aztán pótolom Fannikát :-)

Sudár a gyömrői gyepiről menekített kutyuska. Kb. 2 éves, csuda szép. Nem túl nagy, de szép hosszú combú vizsla, sötétvörös színű szőrrel.

Ma hozták el hozzám, tegnap járt állatorvosnál, sajnos egyelőre megy a hasa.....meglátjuk, hogyan alakul.

Mindenkivel kedves, barátságos, bújós...Zeusszal is meg volt az összhang, de játék még nincs :-) Ő ugyan hívta volna, de Zeusz egyelőre tartózkodott :-)

Az első félórában kétszer ugrott fel az étkező asztalra! Ilyen sem volt még eddig. Gyorsan leparancsotuk, aztán, ha csak megpróbálta a székre feltenni a tappancsait, rászóltam, hogy NEM.....és visszalépett :-)

Most itt szuszog az ágyamban :-) Pár nap múlva írok többet és csinálok nappal jobb fotókat.

Még mindig Suzy

Sokáig nem írtam, így most kicsit visszaemlékszem a Suzy-val töltött hetekre.
Nagyon kedves, bújós kutyuska. Amilyen nagy a teste, olyan nagy a lelke....  Ugyanolyan ölbe mászós, pusziosztós, mint bármelyik vizslácska.

A pórázt nehezen viselte, mondhatni, rettenetesen sétált.....úgy rángatott a póráz végén, hogy rossz volt nézni....remélem, nem is látták sokan. Viszont, ha szabadon futkározhatott a mezőn, első szóra visszament.

Egy alkalommal elvittem egyedül sétálni, Zeusz nélkül. No, akkor sokkal jobb volt a helyzet. Nem volt partner, játszótárs, olyan szépen sétált, hogy elmentünk a lakóparkba egy jó nagy körre.

Szeretett a kertben lenni. A kerítésnél barátkozott Bodzával, és állandóan játszani akart Zeusszal. Ha Zeusz nem játszott, ugatott neki, úgy hívta. Kedvenc játékuk a kötél húzogatás volt. 4 ilyen köteles játékot szedtek szét a 4 hét alatt :-)
De imádott fogócskázni a kertben. rossz volt nézni, amilyen sebességgel futottak körbe-körbe az udvaron.

Az utolsó napokban fedezte fel Zeusz ágyát :-) Sokszor feküdt benne, ha sikerült ,megelőzni Zeuszt...:-)

Zeusz szerette őt....Nem mindegyik vizslát szerette, de őt igen. Amikor Bernadett elvitte, Zeuszt bezártam a házba, hogy ne legyen vele gond, és amikor kiengedtem, rohant a kapuhoz, kerítéshez, szaglászott.....és utána szaladt a kertbe, ott is kereste mindenhol :-( Majd megszakadt a szívem....olyan szomorú volt...

Aztán pl. itt volt a drótos Zeusz esete. Kozma Évinél ideiglenesben volt egy drótos kan, Zeusz. Egy szombat vasárnapra bevállaltam, mert vidékre kellett utaznia. rossz döntés volt :-(

Szegény Zeusz, a drótos irtó kanos volt, le nem lehetett vakarni Suzyról, aki hősiesen tűrte.
Az én Zeuszom viszont nem. Olyan szörnyen féltékeny volt, hogy többször nekitámadt a drótosnak :-(
Külön kellett zárni őket, ami ugye nem egyszerű dolog nálunk....A mi Zeuszunknak kellett az előszobában aludnia az ágyában, elbarikádozva. Nappal pedig hol egyiket küldtem ki a kertbe, hol a másikat. Nehezítette a dolgot, hogy kemény fagyok voltak épp akkor, féltettem őket :-( Alig vártuk, hogy a drótos Zeusz hazamenjen....azóta már Angliában boldog gazdis kutyus, golyók nélkül :-)

Szóval, aranyos, édes kutyuska, és én nagyon boldog vagyok, hogy megismerhettem.

A drótos Zeusz :-)

Suzy / Szilva gazdis! :-)

Nem találtunk gyorsan :-(
Jöttek és mentek az érdeklődő gazdijelöltek....:-(
Valami mindhármat visszatartotta....  a nagy méret, az ugrálás, vagy nem is tudom....  Három jelölt látogatta meg, de egyikük sem vitte haza...
Nagyon el lehettem volna keseredve, de nem voltam...  Úgy éreztem, csak az vigye el Suzyt, aki igazán és nagyon-nagyon tudja őt szeretni.
Így egy péntek délelőtt megérkezett Berdanett a férjével, és eldöntötték : szeretnék őt :-)
A lelkem megnyugodott....úgy éreztem én is, jó helye lesz náluk Suzynak, végre révbe ér kicsi életkéje :-)
Még egy hétig maradt nálunk, átesett az ivartalanításon. A műtét jól sikerült, egyáltalán nem viselte meg, pedig a köldöksérv miatt némileg nagyobb vágása volt, mint kellett volna.
Másnap este már olyan fürgén szaladt sétálni, mintha mi sem történt volna...
Az udvarra nem engedhettem ki együtt őket, mert azonnal játszani, futkározni akart :-)

És aztán eljött a nagy nap, a költözés napja, ami nekem mindig nagyon szomorú....és egyben nagyon boldog nap is. Fáj a szívem, hogy elmegy a kutyusom, de boldogság tölt el, ha látom, szerető családja lesz.

Péntek, február 14. volt ez a nap. Délelőtt jött érte Bernadett. Mivel Ő nagyon rosszul utazik autóban, egy hámot kapott, amit hosszú pórázon rögzítettünk. A lehajtott üléseken, a csomagtérben utazott, de egészen előre tudott menni Bernadett nyakához :-)  Viszont, tovább nem, így a vezetésben nem akadályozta.

Rendben megérkeztek haza, Dunaújvárosba. Megkezdődött Suzy új élete.

Két tündéri kislány és Mézi, a szintén örökbefogadott vizsla keverék várták otthon, na és az apuka.
Mézi is a VM-től van, és korábban már összeismerkedtek Suzy-val.

Napi szinten kapom a híreket és a fotókat, és nagyon boldog vagyok, mert minden remekül alakul. Mézivel igazi jó tesók lettek, majd látjátok a fotókon. A kislányok pedig imádnak vele játszani, labdázni, és még az sem zavarja őket, hogy időnként a játék hevében bizony fellöki kis pajtásait :-)

Nos, részemről a történet itt véget ért. Boldog-boldog vizslaéletet kívánok ennek a csodálatos, hatalmasra nőtt leánykának, aki egy tünemény!! És azt kívánom, hogy a családjával együtt sok-sok közös élményben legyen részük, és szeressék egymást nagyon, nagyon! :-)

Indulás az új otthon, az új élet felé :-)

Megérkezett az új családtag:-)

Mézivel....

Várják a vacsit :-)

Egy hét után már ennyire szeretik egymást :-)