Még mindig Suzy

Sokáig nem írtam, így most kicsit visszaemlékszem a Suzy-val töltött hetekre.
Nagyon kedves, bújós kutyuska. Amilyen nagy a teste, olyan nagy a lelke....  Ugyanolyan ölbe mászós, pusziosztós, mint bármelyik vizslácska.

A pórázt nehezen viselte, mondhatni, rettenetesen sétált.....úgy rángatott a póráz végén, hogy rossz volt nézni....remélem, nem is látták sokan. Viszont, ha szabadon futkározhatott a mezőn, első szóra visszament.

Egy alkalommal elvittem egyedül sétálni, Zeusz nélkül. No, akkor sokkal jobb volt a helyzet. Nem volt partner, játszótárs, olyan szépen sétált, hogy elmentünk a lakóparkba egy jó nagy körre.

Szeretett a kertben lenni. A kerítésnél barátkozott Bodzával, és állandóan játszani akart Zeusszal. Ha Zeusz nem játszott, ugatott neki, úgy hívta. Kedvenc játékuk a kötél húzogatás volt. 4 ilyen köteles játékot szedtek szét a 4 hét alatt :-)
De imádott fogócskázni a kertben. rossz volt nézni, amilyen sebességgel futottak körbe-körbe az udvaron.

Az utolsó napokban fedezte fel Zeusz ágyát :-) Sokszor feküdt benne, ha sikerült ,megelőzni Zeuszt...:-)

Zeusz szerette őt....Nem mindegyik vizslát szerette, de őt igen. Amikor Bernadett elvitte, Zeuszt bezártam a házba, hogy ne legyen vele gond, és amikor kiengedtem, rohant a kapuhoz, kerítéshez, szaglászott.....és utána szaladt a kertbe, ott is kereste mindenhol :-( Majd megszakadt a szívem....olyan szomorú volt...

Aztán pl. itt volt a drótos Zeusz esete. Kozma Évinél ideiglenesben volt egy drótos kan, Zeusz. Egy szombat vasárnapra bevállaltam, mert vidékre kellett utaznia. rossz döntés volt :-(

Szegény Zeusz, a drótos irtó kanos volt, le nem lehetett vakarni Suzyról, aki hősiesen tűrte.
Az én Zeuszom viszont nem. Olyan szörnyen féltékeny volt, hogy többször nekitámadt a drótosnak :-(
Külön kellett zárni őket, ami ugye nem egyszerű dolog nálunk....A mi Zeuszunknak kellett az előszobában aludnia az ágyában, elbarikádozva. Nappal pedig hol egyiket küldtem ki a kertbe, hol a másikat. Nehezítette a dolgot, hogy kemény fagyok voltak épp akkor, féltettem őket :-( Alig vártuk, hogy a drótos Zeusz hazamenjen....azóta már Angliában boldog gazdis kutyus, golyók nélkül :-)

Szóval, aranyos, édes kutyuska, és én nagyon boldog vagyok, hogy megismerhettem.

A drótos Zeusz :-)