2014. június 9., hétfő

Pár szó Lizáról

Liza rég gazdis.....de olyan sűrű volt az életem, hogy nem tudtam írni róla.
Május elején átesett Ő is az ivartalanításon és egyben a sérv műtéten. Nem viselte túl jól. Kicsit nehezebben regenerálódott, mint a többiek.
Voltak érdeklődők iránta, többen is, de aztán megérkezett az  "igazi" :-)
Gábor és Emőke, egy kedves fiatal pár, akiknek már van egy vizslájuk, Süti. Mellé szerettek volna játszópajtit egy Bp. közeli kertes házba. Eljöttek meglátogatni Lizát, és a szerelem hamar kialakult köztük :-)
Nem telt bele egy hét, és Liza csomagolt :-)
Napi szinten kaptam a híreket, és hamar megnyugodtam, hogy jól döntöttem.....Liza a lehető legjobb helyre került. Sütivel azóta nagyon jó barátságban vannak, szinte összenőttek, majd látjátok a fotókon. Egymás nélkül ma már mozdulni sem tudnak :-)  Hiába, csajok :-)
Közben adódott egy kis gond a sérv műtét hegével, begyulladt, belső varrat akart elindulni kifelé :-( Remélem, azóta már minden rendben van.

Az első napok eseményei a gazditól :-)  :

Tegnap miután elmentem dolgozni, megvolt az első nagy közös kergetőzés a fenyő körül. Egyre többet játszanak Sütivel is, lassan összecsiszolódnak. Ahhoz kell még idő, hogy Süti megszokja hogy nem minden hely csak az övé, azt meg kell osztania mással is. Ha Liza felmászik valahová, akkor Süti le. Ezt egészen estig játsszák, amikor is tudják hogy aludni mégis csak kényelmesebb a fotelben, és akkor hajlandóak egymás mellé feküdni. :) Ettől eltekintve viszont egész nap kísérgetik egymást, szóval nincs nagy gondjuk egymással, inkább a közös fekhelyet kell megszokni csak.

Liza szeret labdázni. :) Annyira, hogy 2 labdát is betuszkolt a szájába, mert neki mindkettő kell. A kisebb gumilabda is ökölnyi méretű, nem tudja lenyelni. Persze Sütinek is kell a labda, így megpróbálta
kivenni Liza szájából. Labdahúzás lett a vége. Aranyosak voltak. :)

Este Süti duzzogott kicsit a földre tett takarón, de amikor nem érte el a célját vele, akkor felmászott a helyére és együtt aludtak reggelig. :)
Amikor hajnalban hazajöttem, Süti az ajtóban várt, ahogy az már szokás. Liza igazi vizsla házőrző, aki felemelte a fejét, de ennyi volt az összes reakciója. Látszott a fején hogy nincs az a pénz amiért hajnali fél hatkor ő felkelne a helyéről. Mire lepakoltam a cuccaimat, már mindketten aludtak.

Amikor Emőke elment, volt egy kis ugatás, de ezen kívül csend volt egészen addig, amíg fel nem keltem koradélután. Azóta inkább alvással telik az idejük, melegük van. Felváltva horkolnak. :) Tegnap megmutattam Lizának azt a kanapét, amit használhatnak. Meg is jegyezte elsőre ma már kérdés nélkül felmászott rá.

A vacsora: Süti kicsit közelebb merészkedett mint előző nap, de nem kísérte morgás. Persze a tálig nem engedtük oda, tiszteletben kell tartaniuk egymás vacsoráját. Majd megszokják, hogy a másikéhoz nem lehet nyúlni. Miután végeztek, kölcsönösen leellenőrzik egymás tálját. :) Inni isznak egy tálból, egyszerre is.


A nevére hallgat, a nem és a menj a helyedre szépen működik nála. Több elvárás nincsen jelenleg. Az ül, fekszik, marad tanítása nem fontos még. Szokja meg a helyét, ismerjen meg minket.
Ma már sokkal érdeklődőbb irántunk is, mint tegnap. Sokkal gyakrabban jön és dugja oda a fejét, már igényli a simogatást is. Ma már két lábbal felmászott az ölembe is, bújós kedve támadt.

A számára idegen hangokra jelez még. Ilyen pl amikor a szomszéd nyitja a kaput, vagy hallja a hangjukat. Ezeket idővel megszokja és el tudja dönteni, melyik hang fontos és melyik a mindennapok része. Jelzésnél is inkább puffog. Az ugatás az ritka, de kintről behívható. Ilyenkor már nem húzza össze magát, tudja hogy leszídva sincsen, de hallottuk, tudjuk, köszönjük, de elég volt. :)
  


Ezt a pár sort pedig néhány napja kaptam :-)


A viselkedésére nincsen panasz. Egyre jobban szót fogad, és kezdi megtanulni a helyi szokásokat is. Már elhívható a vadászata közben is és a víztől is, ahonnan korábban nem lehetett elhúzni sem, csak a víz elzárása után valamennyi idővel volt hajlandó eljönni, miután végleg beletörődött, hogy vége.

Sokat játszanak. Tulajdonképpen csak párban közlekednek kint is és bent is. Keresik egymást. Ha Emőke Sütivel elmegy futni, akkor van nagy öröm amikor hazaérnek. 

Nekünk is látványosan örül amikor hazaérünk. Vigyázni kell vele, mert fejmagasságig ugrál örömében, és nem csak hogy lefejel, de még az ember mellkasát, karját is nagy szeretettel karmolja össze. :)

Az ásó szenvedély kezd kicsit alábbhagyni, de ez csak annak köszönhető hogy nem tetszik neki a száraz, por, homok. Locsolás vagy eső után persze továbbra sem kell félteni. De elsősorban szerintem nem is ásni szeret, hanem vadászik. A víz hatására megindulnak kifelé a bogarak amiket érez és hall, és akkor nincs megállás egészen addig míg el nem kapja őket.

Szerencsére nem kell küzdeni a kapun bejutással sem, mert fontosabb neki hogy örüljön, nem szeretne meglépni. :)
Persze a póráz nélküli elengedés még nagyon messze van, de jó úton haladunk. Úgy tűnik előbb utóbb fontosabbá válik neki, hogy egyikünket se hagyjon el, mint a szagok.

Most már látványos a változás kötődés terén is. Gyakran dugja a fejét egy kis simogatásért Egyre többször igényli a mi társaságunkat is, sokat bújik, kedveskedik
Indulás az új otthon felé.....









    Boldog :-)

Drága kicsi Liza, Neked is azt kívánom, mint a többieknek, légy nagyon-nagyon boldog további életedben!  Soha többé ketrec, soha többé éhezés, soha többé verés!! Mert megérdemled :-)  Szeretlek :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése