2013. június 30., vasárnap

Rozsdi 0. és 1. napja ideiglenes családjánál :-)

Tegnapi képek :

Tomi megpróbálta bevetni az ölbe-fektetős-simizős módszerét, de nem jött be :-))






Bandi is próbálkozott ugyanezzel :-))




Bent sem jártak több sikerrel :-(  Fél percig nem maradt egy helyben.





Íme, a gazdi-kereső képek :-)  Igazán szuperek, nem??






A mai napról is van már fotóm, bizonyíték arra, hogy nyugodtan feküdni is tud :-)  De ezt majd máskor....

Rozsdás/ Vitriol - a 12.

Tegnap reggel még nem sejtettem, hogy este egy vizslával többen leszünk. Aztán délután megcsörrent a telefonom, a kijelzőn Evelin....na, akkor már sejtettem :-)
Este megérkezett Rozsdás/Rozsdi, aki a Vizslamentőknél a Vitriol nevet kapta. Nem véletlenül. :-(

Rozsdi Magyar vizsla, 16 hónapos kislány és a családja adta le. Még szállítani is hajlandók voltak Pápáról Sóstóra, csak, hogy mielőbb megszabaduljanak tőle.

A megérkezés nem volt felhőtlen. A kutya az autó lehúzott ablakán próbált kiugrani, zihált, mint az őrült, ketten alig tudtuk féken tartani a pórázzal :-(  Kaptam egy hiperaktív, enyhén szólva idegbeteg kutyát. No, ilyenem sem volt még....gondoltam.

Ezek után, az ő és mi testi épségünk megőrzésének érdekében, más lehetőséget nem látván, megpróbáltam belökni a kapun a vicsorító kutyáim közé. Gondoltam, ettől rosszabb már nem lehet.

Mit mondjak, kűzdöttünk...

Eközben csak úgy homályosan jutottak el hozzám a "gazdi" mondat foszlányai, aki roppant viccesnek találta ezt az egész helyzetet.....mármint azt, hogy ő most leadja a másfél éves vizsláját, csináljanak az állatmentők vele azt, amit akarnak. A hülyék....:-(      ( de amúgy remélik, nagyon jó családja lesz majd :-()

Nem ítélkezem, nem mondok semmit, csupán azt, amit hallottam....

Megkérdezte a fiaimat, hogy jó gyerekek-e. Amikor a fiúk a döbbenettől lemerevedett arccal kinyögték, hogy iiiiigeeeen, nevetve mondta, hogy akkor jó, mert most hoztak egy rossz kutyát......ha...ha....ha....

Aztán elmondták, hogy ilyen hiperaktív egész nap......soha nem fárad el....pedig volt neki szép nagy ólja......

Hajaj.....:-(

Kérdeztem, bent lakott-e. Á, nem, még a -15 fokot is jól bírta az udvaron. Na ja. Az óljában.

Aztán figyelmeztettek, nem nagyon találkozott még kutyával.......:-(

Na ez valahogy szíven ütött.

Megkérdeztük, hogyan került hozzájuk. Egy ismerősük vizslája lefialt ( felelős állattartás!!), így aztán minden arra járónak el kellett vinnie egy kis vizslát :-(  Figyelitek, milyen vicces?  :-(

Aztán közölték, hogy szökős....átmászik a kerítésen, és a legutolsó szökése volt az utolsó csepp a pohárban, hogy le kell adniuk....:-(

Többre nem emlékszem....álltam dermedten a döbbenettől....azt hittem, már nem érhet meglepetés ennyi kutya után. De még mindig érhet. A gazdik elmentek, a kutyus pedig megpróbált utánuk menni......átmászni a kerítésen :-(  Na, ilyet sem láttam még....Alig tudtuk elkapni a kb. 160 cm magas léc kerítés tetején.
Na, nesze neked, még ez is:-(

Mit mondjak, nehéz este volt. A kutyus annyira fel volt spanolva, hogy attól féltem, nem bírja a szíve. Komolyan. Közben valahol megsérült a farka hegye, vérzett. Ahogy csovizott, minden tiszta vér lett. Próbáltuk megszeretgetni, magunkhoz ölelni, nem maradt. Karmolt. Este nem tudtuk, karmolásokkal vagy az ő vérével vagyunk tele.... Nem tudtam, hogyan kell megfékezni egy ilyen kis bolondot. A kutya fiatal és valószínűleg ártatlan. Nem ő tehet róla, hogy ilyen állapotba került. Szerintem. A férjem elvitte sétálni. Talált az autójában egy fojtó nyakörvet, azzal próbálkoztunk, biztos ami biztos. Láss csodát, Rozsdi boldogan és rendesen sétált. Jó nagyot jártak, de amikor hazajöttek, ugyanott folytatódott minden. Besötétedett, behúzódtunk a házba. Kiengedni nem mertük, mert azonnal indult kerítést mászni. Bent folytatta ezt az őrült viselkedést. Mit mondjak....tehetetlenül néztem. Nem ült le, nem feküdt le, csak rohangált, pörgött, mint a motolla.  10 óra körül az egyik fotelba leült. Akkor tudtam készíteni néhány remek, gazdikereső fotót :-)) Hátha találunk neki mielőbb egyet :-)  Elaludt. Éjfél körül én is beosontam az ágyamba. Hajnal 3-kor felébredt, és közölte, ő bizony kialudta magát. Onnantól kezdve rumlizott.....reggel 7-ig bírtam, akkor felkeltem. Megadtam magam. Ő nyert :-( Nem írom le, miket gondoltam.

És akkor most a jó hírek. A mai napot is sétával kezdte. Boldogan, vidáman és rendesen sétált. Utána reggeli. Zeusszal rohangálás a kertben, játék....Egyszer csak azt vettük észre, mintha lelassult volna a kutyus. Nyugodtan sétált ide-oda, le-le heverészett a fűben, a szivacs pamlagon. Nyugodtan lélegzett. Mintha kicserélték volna. A tegnapi dilinyós kutya megjavult??  Ma már meg sem próbált kerítést mászni. Gyakorlatilag szabadon jár-kel a kertben, házban.....és bár néha összerezzenek, ha nem látom, még mindig előkerült valahonnan :-)  Az előbb pl. a fürdőbe zárta be magát.Nagyon sok simit, szeretetet kap. Azt gondolom, ez kellett neki. Én nagyon bízom benne, bízom abban, hogy minden rendbe jön, mert ő csak egy áldozat. A felelőtlen ember áldozata. Ismét. Nagyon fiatalka még, és gyönyörű. Megérdemli, hogy szerető családja, és boldog vizslaélete legyen.

A fotókat egy másik posztban teszem közzé. Arra kérek mindenkit, ne osszátok meg ezt a bejegyzést a FB-on, maradjon köztünk ez a történet, tekintettel arra, hogy a volt gazdikról is írok. Nincs jogom és szándékom ítélkezni mások fölött, csak úgy, magunknak jegyeztem fel ezeket a sorokat.

2013. június 26., szerda

Hurrá, nyaralunk!

Vagy telelünk???

40 fokban jöttünk el Budapestről, most 20 sincs. Szerintem.

A kutyákat szemmel láthatólag nem zavarja. Ők így sem-úgy sem fürödhetnek a Balatonban, a nagy hőséget pedig igen nehezen viselték. Fürdés nincs, viszont vannak nagy séták és futkározások.

Böskével :-))  Aki immáron itthon gazdikereső. Bizony! Vigyétek hírét, hogy Tündér Böske várja álom gazdiját!!
De jól gondolja meg, aki pályázik egy ilyen szeretetgombócra, mert igen szigorúak leszünk, nem adjuk oda bárkinek!!  Böske a legjobbat érdemli!!





Böske nem szeret túl sokat futni :-)  Inkább leül..




....még inkább heverészik....




....és kér egy poci vakarást :-))


Hamar megtalálta a helyét a nyaralóban is :-)


Pofátlanok......:-)


Majd ha jobb idő lesz, több képet is készítek. Amúgy remekül vagyunk :-)


Sánti, azaz REBA :-)

Sántikám Reba lett új családjában, Németországban :-)

Csodaszép képeket kaptam róla, és kedves sorokat a gazditól. Boldogság :-)


Íme:

Andrea, megölelgettem helyetted Rebát! Nagyon köszönöm a remek felkészítést és nevelést! A kis őrangyal is megtalálta a helyét azóta. De először Rebáról írnék. Úgy repül az idő amióta megérkezett hozzám. Eleinte nagyon ideges volt, mindenhova követett nem akarta hogy eltűnjek a szeme elől. Hogy egy kicsit megnyugodjon eleinte együtt aludtunk délutánonként. Rögtön elvittem magammal tréningre a mentőkutya egyesületbe, azóta minden szerdán ott vagyunk. A többiek sokat segítenek. Reba napról napra magabiztosabb. Már többször elvittem magammal Hágen-ba a nagy várost felfedezni. Liftezés, a bevásárlóközpont tömeggel, az üzletek bejárata rácsos padlóval és a hőlégfúvó most már nem probléma. Az elmúlt napokban a hőségben sokat kirándultunk Glörtalsperre-hez (ez valami völgy lehet folyóval vagy patakkal ) minden nap úsztunk is és új ismeretségeket kötöttünk a többi kutyával és gazdikkal. A lakásban már teljesen otthon érzi magát. Teljesen nyugodt, játszik és rohangál Kirával vagy jön hozzám hogy játsszak vele. Egyszóval Reba egy igazi kincs, gazdagabbá tette a falkánkat.

Most szóljatok hozzá!! Lift meg bevásárlóközpont bejárata.....:-)) Eszem megáll, komolyan.

Rita, hála-hála és hála a fordításért!! :-)

És a képek:












Szofi gazdis lett!!!!

Hajjajjjj, de már mikor....csak nem tudtam írni.   Junius 15-én érkeztek hozzánk a kérői, és haza is vitték magukkal :-)

Szofi/ Katica   BORA lett!

Na szóval, ez úgy történt, hogy volt egy kedves család Szeged mellől, akiket nagyon érdekelte Szofi. Így aztán gyerekestül felkerekedtek, és felutaztak Budapestre megismerkedni vele.

Én úgy éreztem, nem volt azonnali a szerelem. Szofi nagyon nyugodt volt, pedig az apu gazdinak sportolási tervei voltak vele. Kedves volt ugyan, de nem azt a mindent és mindenkit lehengerlő Böske típus :-)))

Órákon keresztül barátkoztak, ismerkedtek, beszélgettünk, meséltem nekik. Majd megkértem a férjemet, sétáljanak ki a szabadba, hadd lássa a gazdi jelölt, hogy Szofi bizony egy igazi vadászkutya, ha úgy adódik :-)
Ez már meggyőző volt, úgy döntöttek, hazaviszik :-)

Gyorsan történt minden.....de mindig azt mondom, ha mennie kell, essünk túl rajta mielőbb. Zárójelben jegyzem meg, klasszisokkal könnyebb úgy elengedni a kutyust, hogy látom, nagyon jó helyre kerül. Hogy már az autóba is szerető kezek közé ül be, és nem abba a ronda ketrecbe kell betennem és rázárni az ajtót :-(

Azon kívül, már aznap este hírt kaptam, hogy rendben megérkeztek, és azóta is tartjuk a kapcsolatot Zitával, a mama-gazdival :-)  Ez így nagyon jó.

Néhány kép az indulásról. Szofi boldogan ment.


 



Hamarosan megkaptam az első fotókat és beszámolót. Csak tömören írom le, hiszen ez már egy másik blog témája lehetne, amit Zita ír :-)

A cicák miatt kicsit aggódott a család, nem alaptalanul :-)  Volt némi összetűzés, de mára megoldódott. Már fütyülnek egymásra. A szomszéd kutyusokkal és lovakkal viszont remekül kijön Szofi. Gyerekekkel, emberekkel szintén, de ezt tudjuk :-) Az első napokban nem találta a helyét.....mindenképpen ágyban szeretett volna aludni :-)))   Végül a gazdik hálószobája előtt táborozott le, és most már jól alszik.

Rengeteget sportol. Reggel-este futnak, sétálnak a gazdikkal, amúgy meg kertes házban lakik.

No, egy nagy probléma adódott. Szofi pakol, rombol, ha egyedül hagyják a házban :-(
Ezt fel nem tudtam fogni, hogy hogyan lehetséges, hiszen 1-2 óráról van csak szó, és nálunk soha semmi kárt nem csinált :-(  Azt hiszem, megfejtettem a titkot....Nálunk hárman voltak. Így, amikor otthon hagytam őket pár órára, akkor sem maradt egyedül, mert ott volt Böske és Zeusz. És mivel ők tényleg nagyon rendes kutyák, Szofi ezt látta tőlük, ez volt a minta. Gondolom....

Nem húzom az időt, meséljenek nektek a gyönyörű fotók!

BORA, nagyszerű családod lett!!  Kívánom, hogy legyetek együtt nagyon boldogok, egy szép, hosszú vizslaéleten át!! Mert megérdemled!! Boldog vagyok, hogy megismerhettelek és az ideiglenes mamid lehettem néhány hétig! Zita, remélem, hogy a kapcsolatunk nem fog megszakadni, és időnként híreket kapok Boráról!     Na ugye.....minden jó, ha a vége jó! :-)


Hosszú volt az út hazafelé....kicsit megmozgatták :-)



A szomszédok :-)

 Hopp, egy macsek :-)  Lehet, hogy nem látott még ilyet?? :-)


Kis gazdi sétáltatja :-)  

 A rajongó tábora :-)







 Ajjaj......a konyha :-(  Azt már csak hallomásból tudom, hogy a kakós-málna szörpös tappancsaival végig járta a kanapét...:-(  És még a függönyt is mosni kellett :-(
Kicsit megrémültem, hogy a másnapi postával visszakapom.....elsőbbségivel :-)


A mező......:-)